2016. április-május

Energia: Made in Hungary

 

„A privatizáció óta a villamosenergia-ipar fejlődésében törés következett be; egyetlen fejlődő szegmense az atomenergetika...

Elítéljük a szakmaiság látszatával álcázott „civil” szervezeteknek a hozzá nem értés magabiztosságával előadott, a médiahatalom által támogatott félrevezető atomerőmű-ellenes propagandáját…” Az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalást adott ki, erről kérdeztük Járosi Márton elnököt.

2015. XII. 29.

 

- Elnök Úr,  elképzelhető-e, hogy az atomenergia-termelés ellen föllépő érdekcsoportokban egyfajta hungarofóbia, a magyar fejlődést rombolni akaró indulat hat?
 

- Ez is elképzelhető. A hazai villanytermelés ellen, a neoliberális ideológia jegyében fellépők a rendszerváltozás utáni, az uniós csatlakozással megerősített, piaci logika mentén az ország nyugati orientációjú energetikai/gazdasági függőségének fenntartására, elmélyítésére törekednek. Erről szól, az un. energiaunió is, amely uniós szintű energia infrastruktúra kifejlesztéséről beszél, de a tagországok ellátásbiztonságát nem garantálja. Az EU energiabiztonsági politikája verbálisan a földgáz-beszerzés Oroszországtól való függetlenségének megteremtésére irányul. A gyakorlatban azonban a németek az oroszokkal külön megállapodásokat kötnek, a közép-kelet európai tagországok biztonságát az Ukrajnát megkerülő déli vezetékek megvalósulásának megakadályozásával ellehetetlenítik. Az Oroszországtól való függést, nyugattól való függéssé igyekeznek átalakítani.

 

- "Sajnos a hazai közbeszédben nem ismertek és elismertek a nukleáris iparunk világszínvonalú eredményei" - írják közleményükben. Ez hogyan lehetséges? Hiszen Gyurcsány Ferenc egyik cége jelentős pénzt kapott a paksi Atomerőműtől azért, hogy tájékoztatást adjon a társadalomnak a magyar atomipar tényeiről? 

 

- Ez a tájékoztatás nem lehetett eredményes, ezért röviden összefoglalom a fontosabb tényeket. A nukleáris energiatermeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés nemzetközileg elismert, része a világ nukleáris tudásának, a nukleáris ipar szakmai szolidaritáson alapuló nemzetközi intézményeinek. Versenyképes atomerőműi tudásbázis jött létre, amely egyre inkább magyar szellemi export termék lehet. Erre a bázisra építhető a hazai erőműépítésben is szükséges generációváltó fejlesztés. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, független Országos Atomenergia Hatóság nagy nemzetközi tekintélyt szerzett magának; a termelő, kutató-fejlesztő bázisokkal együttműködve garanciája a nukleáris biztonságnak; törzsgárdája végigjárta az üzemeltetés, kutatásfejlesztés létcsőit, s ez által tapasztalatait tovább tudja örökíteni a következő nemzedékeknek.

 

- Az említettek által alkalmazott taktika a szakmai, és szakmapolitikai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának jogi eszközökkel való kikényszerítése, azt a hamis látszatot keltve, hogy ezekben a kérdésekben demokratikus döntéseket lehet hozni. A szakmai döntések a kormányzat felelősségi körébe tartoznak, s a döntéseket a legjobb szakértőket bevonva hozza meg" - rögzítik közleményükben. Azok a populisták, akik az atomdöntések mögé "demokratikus" folyamatot akarnak csatornázni, maguk is tudják, hogy ez butaság. Mi lehet a valódi céljuk az atomfejlesztések kontrázásával?

 

- A demokráciára, annak kiterjesztésére való hivatkozás a globalizmus általános taktikájának része. Azt a hamis látszatot kelti, hogy a tőke által uralt tömegek részt vesznek, vehetnek életük alakításában. Gondoljunk csak a  napjainkban is dúló klímahisztériára. A világméretű közbeszédben, s így a párizsi konferencia propagandájában is, a világot meghatározó gazdasági-politikai erők az éghajlatváltozást az „emberi tevékenység”  

következményének állították be, mintha az demokratikusan, konszenzussal elfogadott intézkedésekkel, megváltoztatható lenne. Ezzel sikerült szétteríteni, személytelenné, megfoghatatlanná tenni a tőke felelősségét az emberi társadalmat valóban fenyegető veszélyek kialakulásáért. Az emberi felelősségnek ez az értelmezése eltereli a figyelmet a valódi okokról. A magyar atomerőmű fejlesztést támadók is ezt a taktikát használják.

 

- Elnök Úr, sokan reménykedtek abban, hogy a „klímacsúcs” hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjön, a „klímavédelem” legnagyobb önellentmondása: az atomenergia-termelés mellőzése annak ellenére, hogy toronymagasan ez a leghatékonyabb ésleggazdaságosabb eszköz a„klímavédelem” által áhított célok elérésére.  Elképzelhető-e, hogy ezt az ellentmondást olyan "szakpolitkusok" és médiumok sulykolják, akik, amelyek "gazdaságilag érdekeltté vannak téve" a tévtanok ismételgetésében?

 

- Reménykedni mindig kell. Noha a klímacsúcson nem a lényegi kérdésekről folyt a vita. A világot a tőke mohósága, a globalizáció teszi tönkre, nem a széndioxid.  A tévtanok ellen felvilágosítással kell küzdeni. Az ellentmondásra való rámutatást az un. „környezetvédők” hitelességének megcáfolása miatt tartottuk szükségesnek, különös tekintettel arra, hogy a paksi bővítést szélsőséges demagógiával támadja az EU, és az itthoni ellenzék. 

 

- A megújuló forrásokra is ki kell terjeszteni a villamos-energia nagykereskedelmi piac szabályait, vagyis támogatások nélküli költséggel kell értékelni őket - javasolják Önök. A nyilvánosság nem tudja, hogy az úgynevezett "megújuló" energiaforrások óriási adófizetői pénzeket kapnak, így tevékenységükről nem derül ki, hogy ráfizetésesek. Hogyan lehet, hogy választott politikusok eltűrik ezt - választóikat megkárosítva?

 

- A megújuló források rövidtávon nem tudnak jelentős szerepet vállalni az energiaellátásunkban. A megújulók támogatását az EU energiapolitikája erőlteteti ránk. A kormányzat nagyfokú önmérsékletet tanúsít, igyekszik hosszútávra tekinteni a megújulókkal kapcsolatban és a kivárás taktikáját alkalmazza. Az ország erőforrásait az energetikában is a hatékony megoldásokra igyekszik fordítani.

 

- A Made in Hungary-stratégia egyik legközvetlenebb célja, hogy legalább az energiát ne importáljuk, ha itthon, magyar szakemberek foglalkoztatásával, magyar családoknak jövedelmet nyújtva elő tudjuk állítani az áramot. A november utolsó napjaiban napvilágra emelt két dokumentum: a Magyar Atomfórum Egyesület állásfoglalása a paksi atomerőmű fejlesztéséről, és a MAVIR Zrt.elemzése a hazai erőművek   elkövetkező 10-15 évre vonatkozó kapacitásviszonyairól elősegítheti-e, hogy közösségi érdekek, és ne multi-szempontok érvényesüljenek a honi energiaágazatban?

 

- A közjó a legfőbb törvény – ez társulatunk jelmondata.  A Made in Hungary-stratégiát a rendszerváltás óta magam is szorgalmazom; emlékeztetek a Hazai Termék - Hazai Munkahely Alapítványra, amelynek ügyvezetője voltam. Sajnos későn ébredtünk, nagy árat fizettünk, de ma — a keserű tapasztalatok birtokában — már a közvélemény és 2014 óta már a politika is támogatja a hazai termelést. Az energetikában, jelesül az erőműépítésben, a munkahelyteremtés mellett, ennek ellátás-biztonsági, stratégiai jelentősége is van. Import villamos energiára támaszkodni nagyon kockázatos, ezért szorgalmaztuk állásfoglalásunkban is, hogy a hazai erőműépítés halaszthatatlan.

 

Nyelvmozgalom - földrészeken át

E napokban zajlik a magyar nyelv hetének rendezvénysorozata, az eseményeknek a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni település, Sárospatak és a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont. Balázs Géza nyelvész professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. április 16.

- Professzor Úr, immár fél évszázada hagyomány, hogy minden év áprilisában egy héten át a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. Nemrég olvastam Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus híres kötetét, a Találjuk fel a jövőt című művet. Jó érzéssel töltött el, hogy az 1935 után Londonban élő magyar tudós sok információt magyar nyelvtudásának köszönhetett, s a hatvanas évek elején is merített a magyar tudástengerből. Nyelvünk kontinentális, sőt globális jelenőségét hogyan növelhetjük?  
- Csak példamutató magaviselettel! Sikeres gazdasággal, kiegyensúlyozott társadalmi viszonyokkal, kiemelkedő személyiségekkel, magas kultúrával és mindennapi kulturáltsággal – vonzó országgal, kedves emberekkel. Egy vonzó ország kultúrájaa és nyelve is vonzó.
 
- Az ünnepi hét mára a határokon átívelő mozgalommá terebélyesedett. Ma már nemcsak tudományos és ismeretterjesztő előadások, hanem versenyek, rendhagyó magyar órák és egyéb kulturális események színesítik az anyanyelvi rendezvények sorát a Kárpát-medencében. Miképpen lehet ráerősíteni arra a folyamatra, amely egyre inkább élményt, sikerélményt hoz a magyar fiataloknak anyanyelvük révén?
 
- A Magyar nyelv hete eddig is igyekezett színes, változatos lenni. Az alap persze a nyelvi ismeretterjesztő előadás, a rendhagyó nyelvtanóra. De a nyelv – szerencsénkre – mindennel kapcsolatban van. Ilyenkor kitesznek magukért az írók is, a színészek is, szóba hozzuk a szaknyelveket. Korábban elő-előfordultak színházi előadások, irodalmi estek, élő rádióműsor-felvételek is. A fiatalokat is meg lehet szólítani: friss nyelvi példák magyarázatával, régi szép magyar nyelvi példák megismertetésével.
 
- A szervezők szándékai szerint a magyar nyelv hetéhez kapcsolódó kulturális rendezvények, tudományos előadások és más programok arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egy nyelvközösség minden tagjának feladata az "ajándékul kapott" anyanyelv gazdagságának megismerése, szépségének megőrzése. Kitűzhetjük-e célul, hogy a megismerésen és megőrzésen túl a nyelv további gazdagítását, csinosítását is egyre többen érezzék vonzó kihívásnak. A XX. század elején lezajlott sportnyelvújítást ma rombolják: a partjelzőt "assziszt"-nak mondják a buta tévériporterek. Hogyan kell megfordítani a folyamatot, s új magyar szavakkal dúsítani, elsősorban az informatikai nyelvet?
 
- Többen is fölvetik, hogy ismét nyelvújításra van szükség. Igazuk van, de tegyük hozzá, egy modern nyelv esetében a nyelvújítás folyamatos, mindennapi tevékenység. Mindenki nyelvújító, még az is, aki  nem tud róla. Más kérdés, hogy jó lenne, ha nyelvújításnak, főleg a szaknyelvek korszerűsítésének, egységesítésének jó lenne hivatalos, szervezett fórum. Mi a magunk szerény – társadalmi – eszközeivel igyekszünk elérni, hogy nyilvánosságot és megerősítést kapjanak a jó ötletek. Ebben még mindig óriási a hagyományos média felelőssége, igaz, a közösségi média hamarosan átveszi ezt a szerepet. Na akkor megnézhetjük magunkat, és még inkább oda kell figyelnünk anyanyelvünk állapotára.

 

Vendégváró hungarikumok lajstromban

Meg kell őrizni és meg kell ismertetni széles körben azokat az értékeket, amelyek a magyarság termelési kultúrájához, életének legkülönbözőbb területeihez kötődnek – hangzott el az I. Hungarikumok a turizmusban, turizmus a hungarikumokért című konferencián, Budapesten. Szakáli István Lorándnak, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkárnak

tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. március 22.

 

- Államtitkár Úr, négy éve, hogy megszületett a hungarikum törvény, amellyel az volt a célkitűzés, hogy széles körben lehessen összegyűjteni a magyarság számára fontos értékeket. A Nemzeti Értékpiramis legfelső szintjén helyet foglaló hungarikumok nagyon fontosak számunkra, csakúgy, mint az alsóbb szinteken, helyi, megyei értéktárakban összegyűjtött értékek. A tárca miért bízik abban, hogy ez az értékpiramis vendégforgalmi vonzerőt, attrakciót is megtestesít?

 

- A 2012-ben elfogadott hungarikum törvény erőssége az, hogy nem akar túlszabályozni; partnerségre hívja a társadalmat. A hungarikum törvény eszköz és lehetőség is egyben, és ha jól dolgozunk, az hasznot termel az ország és a nemzet számára. A Nemzeti Értékpiramisban összegyűjtött hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, nemzeti értékek olyan tételek, amelyek egyediek, a magyarságra jellemzőek, olyanok, amivel meg lehet 

 

szólítani mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmus szereplőit. Ha egy érték bekerül a Hungarikumok Gyűjteményébe, kiemelt marketingérték kapcsolódik hozzá, saját hozzá, saját tehetségünkön múlik, hogyan konvertálhatjuk ezt a megnövekedett marketing értéket, akár gazdasági, akár turisztikai haszonná.
 
- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Ez a kontinentális processzus, amely a spanyol bikaviadaltól a holland fapapucson át a magyar karikás ostorig számos félig-meddig rejtett értékre kívánja ráirányítani az európaiság fényét, miként segíti a világjárókon kívül a magyar társadalmat is abban, hogy a hungarikumokat még jobban megbecsülje?
 
- A kormány költségvetési forrásból, elsősorban pályázati úton támogatja az alulról érkező kezdeményezéseket. A hungarikummozgalomban való részvétel önkéntes vállalás eredménye, a költségvetési támogatás csupán kiegészíti a közösségi szintű erőfeszítéseket. Azonban annak érdekében, hogy a hungarikumok mint a magyarság csúcsteljesítményei -jelenleg 55 darab szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében - még ismertebbek legyenek és képesek legyünk kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket, fontos,  hogy a kommunikációra és marketingre, hazai és nemzetközi kiállításokon, vásárokon való részvételre fordítandó összegeket a lehető leghatékonyabb használjuk fel.
 

 

Magyar multivá fejlődik-e az evopro?

Az evopro csoport kapta a 2015-ös Innovációs Nagydíjat. Az evopro Innovation Kft. és az evopro systems engineering Kft. - az eRDM dinamikus vasúti terhelési rendszer kifejlesztéséért részesült az elismerésben, melyet az idén a XXIV. alkalommal nyújtottak át Budapesten, ez alkalommal a Parlament Felsőházi-termében. Mészáros Csaba, a csoport tulajdonos elnöke kiemelte: öt éven át csiszolták a rendszert, ami mára exportképes termékké vált. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. április 2.
 
- Elnök Úr, az Önök vasúti terhelésmérő és diagnosztikai rendszere a szerelvények tengelyterhelését nagy pontossággal méri. Bevezetése a MÁV-nál azonnali 400 milliós megtakarítást eredményezett, az Ön vállalatcsoportjának csaknem egymilliárdos árbevétel-növekedést hozott. Mérnökcsapatuk hogyan talál rá a megoldandó műszaki problémákra?
 
- A Magyar Termék Nagydíjat és már Innovációs Nagydíjat is nyert vasúti diagnosztikai rendszer fejlesztése hosszú évekre nyúlik vissza, az ötlet és kezdeti kutatási fázisok még egy, a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésében zajló projektben történtek. Mint számos műszaki alapokra helyezett innovációs ötlet, ez a téma is hosszas mérlegelés után került csak a fókuszba. Ugyanis nagyon fontos, hogy a rengeteg felmerülő, jövőbe mutató megoldás közül, legyen az termék vagy szolgáltatás, meghatározzuk azokat, amelyek belátható időn belül és költségvetéssel kifejleszthetők és a társadalmi, valamit üzleti hasznosulások viszonylag gyorsan eredményt produkálhat. 
Ez az alapos és gyors mérlegelési, fejlesztési, piacra történő bevezeti folyamat hármas teszi lehetővé, hogy minél több értelmes termékkel, szolgáltatással tudjunk előállni. Az evopro mérnökiroda ismert a innovatív műszaki megoldásairól és a vezetőség újdonságok irányába mutatott elkötelezettségéről, így nagyon sok ötletgazda találja meg cégünket. Ezen felül a kreatív csapatnak is sok életképes ötlete születik.
 
- Az evopro a buszközlekedést is új alvázra: pontosabban alváz nélküli kocsiszekrények szintjére emelheti, mindezt elektromos motorokkal. Mennyire ismerik fel a hazai döntéshozók ennek jelentőségét?
 
- Mindenben nehéz az úttörők élete, főleg ilyen komoly műszaki fejlesztésekben szükséges a hit és kitartás, hogy végigvigyük a folyamatot, megvalósítsuk a terméket és bebizonyítsuk a piacnak, hogy működik és eredményes, amit megterveztünk. Az elektromos busz jelenleg a bizonyítás fázisát éli, úgy gondoljuk, hogy az elmúlt években sikerült felkeltenünk az érdeklődést és tényekkel igazolni a járműcsalád előnyeit. Ennek köszönhetően azt érezzük, hogy bizalmat és lehetőséget kapunk, hogy piaci termékként is igazolhassuk, hogy ez a magyar fejlesztés egy újabb exportterméke lehet Magyarországnak. Az első 20 elektromos kompozit busz várhatóan májusban az utazóközönség szolgálatába áll. Szerencsére már több döntéshozó látja a jelentőségét ennek a műszaki újításnak, de reméljük hogy az első flotta még többekkel hiteti el, hogy valóban jó az irány. Természetesen lesznek kezdeti gyerekbetegségek, ahogy a vasúti és bármilyen új rendszerben vannak. A kérdés csak az, hogy a MÁV-hoz hasonló pozitív hozzáállással tudjuk ezt közösen javítani, vagy az egész elhalálozik a negatív vélemények és kivülről bekiabálók seregében. Mi nem fogjuk feladni, mert hiszünk a koncepció helyességégben, és reménykedünk abban, hogy a hitetlenek ne tudják elhitetni a többséggel, hogy nem érdemes benne hinni.
 
- Magyar fortély: világszínvonal - hangzik a Made in Hungary-stratégia jelmondata. Az evopro hogyan tudja elérni, hogy a hazai gazdaság alapján 20 éven belül jelentős multinacionális vállalatóriássá váljon?
 
- Az evopro sikere kezdetek óta a mérnökcsapat dinamikájában, rugalmasságában, műszaki újításaiban rejlik. Hogy 20 év múlva mennyire kitűzött cél lesz a multivá válás, majd a jövő eldönti. Az biztos, hogy az evopro első 15 évében az évi 30%-os növekedésnek és szakmai elismertségnek köszönhetően már két multinacionális vállalat akvizíciójának célpontjává vált. A kivásárlásokat megelőzően közel 1300 szakember dolgozott a vállalatcsoport irányításában, ez a méret már multiszerű működést kívánt volna, ami pont a korábban említett jellemzőket tompítaná. Az akvizíciós döntésekkel így az evopro csapata újabb lehetőségeket kapott, hogy nagyobb növekedéssel kecsegtető műszaki újításokat és érdekes projekteket valósíthasson meg.

 

 

Korrupt politikusok összehörcsögölték a közvagyont

Hol vagyon a vagyon címmel jelent meg Bogár László legújabb könyve a Kairosz Kiadónál. A cím szójátéka arra az ellentmondásra utal, amelynek lényege, hogy az emberiség és benne a magyarság úgy akar a „jó gazda gondosságával”  gazdálkodni a szakrális felelősségére bízott  világgal, hogy e roppant vagyontömeg lényegi összefüggéseiről  fogalma sincs. A közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. február 19.
 
- Professzor Úr, az emberi gazdálkodás alapvető célja az, hogy a méltó élet feltételeit megteremtse, az adott emberi közösség anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi javait gyarapítsa. Pár ezer esztendeje ez többé-kevésbé így van. Most, a III. évezred elején elénk dobban-e új kihívás? 
 
- A „jó gazda gondosságával gazdálkodni” formula évezredek óta létezik. Az ókori görög kultúra is használta, és a római jogban is szerepelt. Mi több, a mai magyar polgári jogban is benne van. Szimbolikus üzenetként is értelmezhetjük, hogy akkor használják, ha valamilyen kár esemény történik, és azt kell bizonyítani, hogy az érintett felek mindent megtettek a kár elhárítása érdekében, vagy, ha erre már nem volt mód, legalább a kár mérsékléséért. És ma valóban ez a legfőbb feladatunk, a „kármentés”. Az, hogy felismerjük, hogy mi emberek ma nem vagyunk „jó gazdái” a szakrális felelősségünkre bízott Teremtésnek, és, ha már így van, és ezen rövidtávon nem nagyon tudunk változtatni, akkor legalább ne ártsunk. Az ember mindig sajátos kettős természettel rendelkezett/rendelkezik. A kentaur ennek a kettősségnek volt az egyik legpontosabb szimbóluma a görög mitológiában. A bennünk lévő „állat” (a kentaur alsó teste) a földhöz köt minket, de Isten képmásaiként az ég felé törünk, a szakrális egyensúlyt és harmóniát keressük. Van, amikor az állat mértéktelen, féktelen habzsolása uralkodik bennünk, a létfenntartás, fajfenntartás, élettérért való kíméletlen küzdelem, de van amikor a szeretetteljes türelem, szelídség, alázat. Most egy olyan, szellemileg hanyatló korszak utolsó évszázadainak egyikében lehetünk, amikor az ember globális csúcsragadozóként, vagy inkább globalizált „techno-hüllőként viselkedik. Nap, mint nap meg kell tudnunk „szelídíteni” magunkban ezt az „állatot”, hogy mentsük, ami menthető.
 
- Az ember nevű élőlény létének kritikus elágazási pontjához érkezett. Vagy képes végre szembesülni azzal, hogy mit művel, és változtat önpusztító létmódján, vagy ebben a formájában megszűnik létezni. Mi adhat okot és bátorságot ahhoz, hogy az ember - szakítva az utóbbi hatezer év gyakorlatával - kezdjen el bízni a másik emberben?
 
- Sokszor el kell majd mondanunk önmagunknak az ősi keleti bölcsességet, miszerint:”Ha változást akarsz, a változás légy te magad.” Ha a világ kegyetlen, pusztító és gonosz, ez valójában saját tükörképünk, így a változás csak legbelülről, lelkünk legmélyebb szellemi rétegeiből indulhat el. 
A magyar história utóbbi két és fél évtizedében azok a politikusok, akik a magyar közösséget megfosztották vagyonától, megvagyonosodtak. Az Ön könyve hogyan könnyíti meg elszámoltatásukat?
 
Nagyon nehéz ma megnyugtató választ adni erre a kérdésre. Talán onnan lehetne kiindulni, hogy a világ leganyagibb dolga a pénz, hiszen, ha azt mondjuk „anyagiak”, akkor mindenki tudja, hogy a pénzre gondolunk. A világ legszellemibb „dolga” viszont kétségkívül a hit, a bizalom. Ám, az elmúlt évszázadok megrendítő pontossággal jelzik, hogy minden pénzrendszer azonnal összeomlik, ha elfogy „alóla” a hit és a bizalom. A mai emberiség, vagyis ez a mértéktelen, féktelen „csúcsragadozó”, valójában szorong. Ha esetleg nem rettegne attól, hogy mi lesz vele, ha nem tesz magáévá brutálisan mindent, ami egyáltalán megragadható, akkor talán csillapulna mértéktelensége. A szakrális tradicionalitás embere mindent, a saját tehetségét, képességeit, készségeit is a Teremtő ajándékának tekintette, és, mint ilyet természetes módon ajándékozott tovább. Tette ezt abban a biztos tudatban, hogy mindenki más is így él, így érez, így viselkedik, így soha senki nem fog szűkölködni sem anyagi sem szellemi javakban. Ezt a közösségi szeretet-hálót kellene helyreállítani, ami nagyon-nagyon nehéz lesz. Még pedig azért, mert szellemileg nagyon mélyre süllyedtünk, és legfőképpen azért, mert elfogyott belőlünk a hit és a bizalom, és nagyon nehéz megmondani, hogy a visszaforduláshoz szükséges erőkifejtésünk mit használhat majd „támasztékul”. Csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar nemzet nevű emberi közösség végre szembesül azzal, hogy az elmúlt néhány évtized során történelmének egyik legdrámaibb vagyonvesztésén ment keresztül. Ráadásul úgy, hogy közben a „nemzeti vagyon” fogalma is eltűnt a statisztikai számbavételi rendszerből. Bármilyen hihetetlen, de 1989-ben még volt a statisztikai évkönyvnek ilyen fejezet, 1990 óta viszont nincs.
Nem készült semmiféle vagyonleltár, pedig nagyon valószínű, hogy százmilliárd dolláros nagyságrendű a veszteség. Pedig éppen hogy bővülni kellett volna a vagyonmérlegek, hiszen az anyagi vagyon mellett van két még fontosabb vagyontömb, a természeti vagyon (föld, víz, élővilág) és az emberi vagyon (népességvagyon, egészségvagyon, szellemi vagyon stb.) A nagy történelmi elszámoltatással első sorban önmagunknak tartozunk erkölcsileg, hisz arra már nincs semmi remény, hogy ebből bármit visszaszerezhetünk. De legalább pontosan tudnunk kellene, hogy milyen vagyontárgyakból milyen veszteség ért minket, és ezért kit és milyen felelősség terhel. A Tax Justice Network nevű nemzetközi szervezet hatéves kutatás nyomán tette közzé, hogy mekkora volt az, az összeg, amit a világ egyes országaiból „off-shore”-ba vittek, magyarul kiloptak. Arra az eredményre jutottak, hogy ez összesen 22 ezermilliárd dollár, ez annyi, mint Kína egész nemzeti vagyona! Magyarországról az elmúlt harminc év során szerintük 242 milliárd dollárnyi vagyon „mentettek ki”, ami a nemzeti vagyonunk 40%-a. Az egész világon egyetlen ország van, amelyet relatíve ennél is nagyobb vagyonvesztés sújtott, és ez Elefántcsontpart. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. És, sajnos nem elég, hogy észre sem vettük, hogy mit művelnek velünk, de semmi jelét nem adjuk, hogy érdekelne minket, hogy mi történt/történik a hazánkkal. Az új kormány 2010 augusztusában hozott egy határozatot arról, hogy másfél éven belül el kell készíteni Magyarország komplex vagyonleltárát. Eltelt öt és fél év, ám a munka még el sem indult. Csak remélni tudjuk, hogy, ami késik, az nem múlik. Tudás, bátorság, becsület nélkül nincs méltó emberi élet. Sőt hova tovább semmilyen élet nincs. Hinnünk kell benne, hogy vissza tudunk fordulni erről a végzetes lejtőről.
Kép: zaol.hu

 

 

Terrormigráció: erősödik a határnyomás

A migráció jelenleg elkerüli hazánkat, és látszólag nincs veszélyben az ország, az utóbbi időben azonban fokozódott a határra gyakorolt nyomás – a kormányzati kommunikáció szerint. Ezért "minden szempontból meg kell erősíteni" a védelmi vonalat. Erdély felé ha szükséges, le kell zárni a határt. Földi László ezredesnek, a magyar hírszerzés korábbi műveleti igazgatójának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. február 27.

 

- Ezredes Úr, egy hatodikos gyermek is fölfigyel arra, hogy ha egy migrációs tömeg kilencven százaléka 18-28 éves kor közötti, kisportolt alkatú férfi, és ők alakzatban mozognak, parancsokat teljesítenek, akkor ott nem "menekültekről" van szó. A menekültek öregekből, gyerekekből, férfiakból, nőkből verődnek össze. Európába sokkal inkább kiképzett, civilbe "bújtatott", (egyelőre) fegyver nélküli katonák özönlenek. Ha ezt egy hatodikos gyerek is átlátja, miért nem éri föl ésszel egy kancellár? 

 

- Többször fölmerült ez a kérdés. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de ott, "Nyugaton a helyzet változatlan", és képtelenek felfogni, hogy elérkezett a 24. óra. Természetesen mindez nem 

naivitásból táplálkozik, hanem a tőke érdekérvényesítése folyik ily módon. Angela Merkel nem ura akaratának, csak egy gyengülő politikai bábfigura.

 

- Köln - és még több száz eset - sejteti, hogy az Európába özönlő tömeg egy része nem óhajt dolgozni, ehelyett inkább a dolgozó, és adófizető európai emberek  eredményeiből  részesedni és jól élni szeretne.  Ha ezt egy kancellár többféle okból nem óhajtja észlelni, akkor a nagytőkés   

oligarchia, amelynek hatalmas vagyon fölhalmozásához megvolt a szellemi képessége, miért nem világosodik meg?  

 

- A gazdaságot uraló szűk csoport nem tud veszíteni a helyzeten. Nyer, ha olcsó munkaerőhöz jut. De nyertese lenne akár egy európai háborús pusztításnak is, hisz nála van az újjáépítéshez szükséges forrás. Így volt ez az I. és II. világháborúkkal összefüggésben is.

 

- Hazánkban a Honvédség helikopterekkel segíti a határőrzéssel megbízott rendőrök munkáját. Van-e tényleges jelentősége annak, hogy Mi-8-as katonai helikopter Mórahalom térségében a magasba emelkedik?

 

- Európai fejjel elrettenteni akarunk, amikor fegyvereket mutogatunk az ideérkező tömegnek. Mi, akik normális világban élünk, meg is rettennénk ettől a látványtól. Európa elözönlői viszont onnan jönnek, ahol lőnek is a fegyverekkel. Csupán a fegyvermutogatás miért állítaná meg elszántságukat...?

 

 

 

A magyar villanybuszok olimpiai távlata

A legnagyobb kompozit ipari szervezet, a JEC kategórianyertesként innovációs díjban részesíti a Modulo buszcsaládot az önhordó, moduláris felépítésű, teljes kompozit váz miatt, melyet a magyar evopro tervezett és az orosz NCC gyárt.  Dékány Donátnak, az evopro Bus Kft. ügyvezetőjének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
 
- Az evopro és NCC a városi tömegközlekedés kategóriájában olyan gyártók mellett vehetik át március 8-án a kitüntetést, mint az osztrák KTM Technologies, a német BMW vagy Audi, a spanyol ACCIONA Infrastructures, a belga Sonaca, az amerikai Bally Ribbon Mills, a francia Faurecia Automotive Exteriors vagy az olasz Automobili Lamborghini. Ez a tény gázfröccsöt ad-e annak a folyamatnak, amelyben tíz éven belül magyar világmárka fejlődhet ki?
 
- A villanyhajtásnál maradva: ha gázfröccsöt nem is, de nyomatékot biztosan ad a folyamatnak, hogy a nemzetközi porondon is egyre több díjat nyer a Modulo buszcsalád. Bár legyünk reálisak, az említett vállalatok hosszú történelmi múlttal rendelkeznek, így önmagában már az is hatalmas siker, hogy egy lapon említenek velük. És hogy a Modulo esetében tíz év múlva világmárkáról beszélhetünk-e, azt a piac majd eldönti. Azt nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy mi mindent megteszünk ezért. Hogy ezen a területen kitűnjünk a nemzetközi szereplők sorából újdonságokat kell felmutatni. E tekintetben két tény emelhető ki. Egyrészről a Modul önhordó kompozit váza egyedülálló a buszgyártásban. Másrészről a könnyűszerkezetes konstrukciónak a köszönhetően az elektromos hajtású buszunk kimagaslóan jó fogyasztási eredményt mutat, a SORT II-es mérések alapján városon belüli utas szállítás során kilométerenként 0,61kwh/km a fogyasztás, ami különösen jó adat. Ha a 4 személyes elektromos autók 0,2 kwh/km fogyasztási értékükhöz viszonyítjuk, akkor igen is büszkék lehetünk, hogy 3-szor annyi energiával közel 15-ször annyi utast tudunk szállítani. A helyközi, külvárosi használatban még kisebb fogyasztással számolhatunk.
- A Maform stúdió formatervei alapján készült járműhöz a magyar evopro mérnökiroda által tervezett és az orosz NCC által tökéletesített gyártási technológia eredményeként az üvegszál-kompozit, szendvicsszerkezetű, vékony keresztmetszetű, önhordó váz egyedülálló megoldást kínál a buszgyártásban. A moduláris felépítés költséghatékony sorozatgyártást tesz lehetővé. Ez a szinergia mintát nyújthat-e az ország újraiparosításához?
 

- Az elöregedő buszflották közelgő cseréje valóban nagy volumenű buszbeszerzéseket vetít előre, viszont ezek az egész gazdasági termelést tekintve csupán csekély tételek.

Az ezt kiszolgáló gyártás felépítése valóban mutathat egy jó példát arra, hogy egy újragondolt koncepcióval hogyan lehet piaci részesedést szerezni, munkahelyeket teremteni, de ez a terület akár érezhető szeletet is képviselhet az ország újraiparosításában. Évi 500-1000 jármű gyártása a beszállítói hálózattal együtt, igenis, kimutatható nemzetgazdasági hatású. Fontos kiemelni, hogy ma Magyarországon számos innovatív  kezdeményezés van, amelyek összességében szintén jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdaságra vagy a nemzetközi elismertségre. Például a busz formatervét készítő Maform tucatnyi sikeresélyes terven dolgozik jelenleg. Ilyen például az egyre nagyobb fogyást generáló design ágyfotel, a Paq chair is. Ezért érdemes ösztönözni és támogatni az jó ötleteket, mert együttesen már kimutatható hatásuk van a termelékenységben.
 
- Magyar fortély: világszínvonal - hangzik a Made in Hungary-stratégia jelmondata.  Az evopro az egyik motorja lehet-e annak a mozgásnak, amelyben egyre inkább magyar gyártmányú buszok foglalják el a hazai utakat?
 
- Bízunk benne, hogy minél több környezettudatos város dönt a kompozit szerkezetű elektromos busz mellett az utazóközönség és a magyar gazdaság örömére. Magyarország érdeke, hogy minél több területen magyar fejlesztésű, magyar tervezésű és magyar kivitelezésű termékeket, szolgáltatásokat használjon. A buszok tekintetében jól járnak a magyar kkv – kis- és középvállalkozói körhöz tartozó – beszállítók, az üzembentartók, a környezet megóvása révén a lakosság, az adóbevételek révén az állam is. És presztízsszempontból is növelné az ország, valamint a főváros nemzetközi megítélését, ha a 2024-es olimpiát csak tisztán elektromos buszflottával rendelkező Budapesten rendeznék meg. Az evopro mint innovációs fejlesztéseket is végző mérnökiroda koncepciójába illeszkedik, hogy jövőbe mutató műszaki megoldásokkal álljon elő. Ilyen program volt a Modulo buszcsalád is, vagy a szintén Magyar Termék Nagydíjas vasúti diagnosztikai rendszert is fel lehet hozni példának. Ami jó és hasznos, az idővel elterjed. Bízunk abban, hogy ezen elvek mellett a buszainkra is növekvő kereslet lesz a következő években.

 

Magyar vendégforgalom: pilótaképzés-turizmus

A hazai vendégforgalomban új lehetőséget nyithat a pilótaképzés-turizmus. Jelenleg az Egerben gyártott Apollo Fox gép az ultrakönnyü kategóriába tartozik, míg a Cessna, Piper A kategóriás osztályba soroltak. Ez két külön kategória, az egyik jogosítással nem vezethető a másik és fordítva sem. Rugalmas hatósági alkalmazkodás révén jó üzletek köthetők. Keszy-Harmath Zoltán pilótának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

- Az ultrakönnyű és az A-kategóriás
repülőgépek pilótaoktatásában a két kategóriának a hatóság által elfogadott elméleti tananyaga, vizsgarendszere, gyakorlati kiképzése teljesen megegyező. Egy betű sem különbözik! Miért kell mégis kétféle tanfolyam és vizsga?
 

- Az 1990-es évek elején lehetett ultrakönnyűvel alap privát pilóta képzést csinálni és a feladatsor végén kellett "A" kategóriájú géppel 4 órát repülve megtanulni a különbséget. Ez szakmailag teljesen megalapozott volt. Az ultrakönnyű repülőgépek felületi terhelése sokkal kisebb mint pl. a Cessna kisrepülőé, ezért érzékenyebben reagál a légmozgásokra mint nagy testvére. A kisebb méretek miatt a farok irányító felületek rövidebb erőkaron fejtik ki hatásukat, ezért a a pontos kormányzás nagyobb precizitást igényel. A két kategóriába tartozó repülőgép ugyan azokkal a mozdulatokkal vezethető, ezért a tapasztalatok a két kategória között átvihetőek nem nagyobb eltérést tapasztalva, mint amikor kategórián belül modjuk egy Cessna 152-esből átül egy Cessna 182-esbe a pilóta. A két kategória kiszolgálása nem mutat nagyobb eltérést mint a kategórián belüli típus eltérések. Az ultrakönnyűn tanult pilóták vezetési rutinja kifinomultabb lesz mint ha "A" kategóriás gépen tanultak volna és könnyedén vezetnek képzés után egy valamivel stabilabb "A" kategóriás repülőgépet. Szakmailag tehát támogatandó lenne az UL (ultralight) mint PPL (Privat Pilot Licence) megszerzésére alkalmas oktatógép, no de itt szól közbe a politika. Az USA és az EU eltérő légi jogot alkalmaz. Hazánk az Unióhoz csatlakozást követően belépett az európai EASA jogegységébe.     

 

Az EASA írja elő a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának, hogy milyen jogszabályokat kell alkalmaznia a repülésben. Véleményem szerint az EASA gyerek cipőben jár, mivel versenyhátrányt teremtett az USA és az EU között, mivel az USA-ban olcsóbb és követhetőbb szabályozás működik. Sok repülőgéppel nem tudtak mit kezdeni, mint pl. az AN-2-essel, Ultrakönnyűkkel mert ezek nem felelnek meg az EASA követelményeinek, de ahol azt mondják az AN-2-es nem megfelelő repülőgép, azt hiszem ott nem látják tisztán a dolgokat. Így pl. az AN-2-es "külön utakat járva" "nemzeti" hatáskörben maradt. Tehát az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egy magyar pilóta két szakszolgálati engedélyt kap, egy uniósat és egy magyart. No de kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez. A tagországoknak az irányelveket alkalmaznia kell, tehát az EASA kellene, hogy elfogadja az UL-t mint kiképzőgép. A Magyar hatóság javaslatot terjeszthet be, de ehhez gazdasági érdek vagy politikai akarat kellene. További nehézség, hogy a hatóság kapacitása, lobbi ereje véges, így alapos szándék kell a változás végig viteléhez. A múltban azt tapasztaltuk, hogy ha valami logikátlanul működött azt az emberek idővel megváltoztatták. Reméljük ebben az esetben ez az idő rövid lesz. Ha egy alulról jövő kezdeményezés a nemzeteket átfogóan és kellő nagysággal indul el, az elegendő politikai nyomás egy javaslat elfogadtatásához vagy az álláspont nemzetközi bíróságon történő megvédéséhez.   

A Nemzeti Közlekedési Hatóság kidolgozhatná-e annak a jogszabályi hátterét, hogy ultrakönnyű repülőgép vezetői jogosítás birtokában egy típusvizsga letételével A-kategóriás jogosításhoz jusson a pilóta? Bonyolult lecke lenne-e ez?

 

- Úgy gondolom, hogy maga a kidolgozás pár nap munkánál nem venne többet igénybe. Ellenben az EASA jogrendszerén átvinni egy változtatást, kellő nemzetközi támogatást szerezni komolyabb munka mint a javaslatot kidolgozni. Majdnem, hogy azt mondhatom, hogy az előző válaszom kimerít egy javaslatot és indoklást, de ez csak a jéghegy csúcsa. Azonban úgy látom az UL cégek erősödnek az "A" kategóriájú tőkérős cégekkel szemben, mivel az UL-ek üzemeltetése lényegesen olcsóbb, ezért jó esélyt látok arra, hogy a nemzeti hatóságokat megbízás alapján képviseljék az UL piac szereplői és így kellő erővé nőhetik ki magukat.

 

- Számítások szerint a rugalmas hatósági alkalmazkodás révén 2/3-ára csökkenne a kiképzési díja a pilótaképzésnek, és szakmailag felkészültebb repülőgép vezetők kerülnének ki a pilótaiskolákból. Ennek eredménye lehet-e, hogy emelkedő hazai megrendelésre és erősödő pilótatréning-turizmusra számíthatna az ország?​ Már így is jelentkezett egy igény a hazai pilóta iskolákban külföldi növendékek részéről. Az oktatási díjak nálunk nagyon kedvezőek a környező országokhoz képest. Sok oktató beszél angolul és magasan képzettek, tehát igaz a jót olcsón szlogen. A kiképzés két fő költségből áll. A repülőgép bérleti díjából és az oktatási járandóságból. Ez utóbbi hozzávetőlegesen 8.000 Ft/óra a szervezet költségeivel együtt és a Cessna 152-es bérleti díja kb 32.000 Ft, míg egy hasonlóan felszerelt UL már akár 20.000 Ft-ért kibérelhető. Ha lehetne UL-el PPL-t szerezni, az Európa szerte úgy lenne, de arányaiban Magyarországon az áresés jelentősebb lenne mint pl. UK-ban, ahol az UL teljes oktatási óradíjja 110 GBP=44.000 Ft míg itthon 28.000 Ft. Ezért hazánkban várhatóan emelkedne a pilóta képzési turizmus. Emellett Európa szerte emelkedne az UL-ek iránti kereslet, ami a Magyar repülőgép iparnak fellendülést hozna, mert az Apollo Fox a kategóriájában verhetetlen ár érték arányt és minőséget képvisel. Úgy gondolom, profi reklámmal már jelen körülmények között is nagyobb megrendelésszámra számíthatna a magyar gyár, de a Föld körberepülése kellő ismertséget hoz majd az Egri cégnek.

 

 

A minőségi éneklés megérinti a fiatalokat

 

A Nemzeti Énekkar karigazgatói posztján a nyugdíjba vonuló Antal Mátyást Somos János Csaba követi, Kocsis Zoltán főzeneigazgató és az énekkar egyetértésével – közölte Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója az MTI-vel. Somos János Csaba a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Liszt-díjas művész. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte. 22 éves kora óta aktív kórusvezető. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

2015. november 24.

 

- Karnagy Úr, Ön több mint húsz éve rendszeres vendégkarmestere és karnagya hazai és külföldi szimfonikus zenekaroknak. Szakmai munkásságát Rubányi-díjjal, 2014-ben Liszt-díjjal ismerték el. 2015-ben megszerezte a Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot summa cum laude minősítéssel. Kardátaáson is vezényelt. Ez a tudás mennyire kamatoztatható a Nemzeti Énekkar működtetésekor?
- Karmesteri és karnagyi pályám során igen széles repertoárt sajátítottam el az operától egészen az a cappella darabokig. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Énekkarnál számtalan  lehetőség nyílik a sokféle műfajban megszerzett tapasztalatokat kamatoztatni, hiszen a kórus egyszerre van jelen az oratóriumok, operák és a kíséret nélüli zenék megszólaltatásánál. DLA fokozatom megszerzésénél nagy segítségemre voltak a Nemzeti Filharmonikusok, hiszen doktori koncertemen - melyet "summa cum laude" minősítéssel abszolváltam - a Nemzeti Énekkar működött közre.
- Az Ön művészi pályájának gyújtópontjában egyszerre van jelen a vokális és instrumentális zene. Fő hitvallásának a szenvedélyes interpretációt tartja. Mindez egy énekkarban hogyan érvényesíthető?
 
- A nagyszerű kollégákkal való próbák, majd koncert során azt tapasztaltam, hogy a szenvedélyes interpretáció átjárta a kórust és emlékezetes zenei pillanatokat sikerült teremteni. Ezzel az igénnyel szeretnék minden alkalommal az énekművészek elé állni.
 
- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A magyar zenei kincsesbánya mélyebb rétegeiben megbújnak-e olyan értékek, amelyek a mai hangzásvilágban közelebb vihetők az ifjabb nemzedékekhez?
 
- Abszolút. Egyrészről nagyon szerencsések vagyunk, hiszen temérdek sok tehetséges fiatal zenész, művész él Magyarországon. Zeneakadémiai tevékenységemnek köszönhetően látom, hogy a fiatal zeneszerző generáció különleges, újszerű, mégis befogadható zenei nyelveken fogalmaznak meg érzéseket, gondolatokat. Talán nem vagyok túlzottan optimista, ha azt mondom: a mai vokális zene, ha valóban minőségi, sok magyar fiatalt megérint.

 

 

Világelső porcelánmanufaktúránk

A tudomány és a művészet természethez fűződő viszonyát mutatja be herendi porcelánok és természeti tárgyak segítségével a Magyar Természettudományi Múzeumban nyílt kiállítás, A Törékeny Természet – Herend kincsei. A Herendi Porcelánmanufaktúra mint a szakmában világelső vállalat nem áll meg: évente mintegy 300 új termékkel jelenik meg a piacon. Ezt a pörgést hogyan lehet fenntartani? Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója válaszolt a Présház Hírportál kérdéseire.

 

- Az Önök termékei különleges kifinomultságot, elmélyültséget, türelmet igényelnek. Lehet-e mégis nap nap után megújulni?

 

- Az innovációs és folyamatos megújulási képességünk folytán vagyunk ma a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, ezzel a képességünkkel tudjuk versenytársainkat magunk mögött hagyni. Mi manufaktúra és nem gyár vagyunk, mind a mai napig kézműves technológiával állítjuk elő egyedi művészi termékeinket. Termékfejlesztési célunk, hogy a vevői igényeket kielégíteni képes és Herendet folyamatosan a hazai, valamint nemzetközi érdeklődés középpontjában tartani képes stílusteremtő termékfejlesztés történjen. A Herendi Porcelánmanufaktúra ezer különböző fehér formával és 4 ezer különböző mintával rendelkezik. Ha ezeket a számokat összeszorozzuk, egy hatalmas, 64 milliós (!) termékválasztékot kapunk. E hatalmas termékszám mellett, termékfejlesztésünkben napi egy új Herendi termék születik a Manufaktúra falai között. Egyik legújabb bravúr darabunk egy monumentális díszkút, amely több, mint 170 cm magas, több mázsa súlyú. Ezt a bravúrdarabot Frankfurtban az Ambiente Szakvásáron mutattuk be először, bátran állíthatom, senki nem tud ehhez hasonló szépségű kézi készítésű porcelán műalkotást előállítani, a herendi kollégák szakértelmét dicséri.

 

- Elárulhatja-e, hogy melyek a fő szempontok a fejlesztésben?

 

- Négy szempontot tartunk szem előtt a termékfejlesztés során, nevezetesen: a gyárthatóság, az eladhatóság, a gazdaságosság és a művészi érték. Termékfejlesztési filozófiánk a Tradíció és Innováció gondolatiságban összegezhető, ennek a jegyében tudjuk a Manufaktúra évszázados értékeit a XXI. század világába átörökíteni, ezáltal termékeinket a jövő memzedékek számára is vonzóvá tenni.

- Herend nem csupán gazdasági vállalat, hiszen kiállításokat rendez, legutóbb a Magyar Természettudományi Múzeumban a természet törékenységére hívták fel a figyelmet a herendi kincseket bemutató tárlattal. Ezek a kulturális akciók alakítják a társadalom gondolkodását?

 

- Mi hiszünk abban, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra kulturális missziója képes pozitív irányba befolyásolni a társadalmi gondolkodást. A szépség, az érték, szépséget és értéket szül! Van a Herendi Porcelán Múzeumunkban egy porcelán litofán képlap. Ezen egy virág látható, amelynek érett terméseit éppen felkapja a szél, és messze viszi. Jelképesen a Herendi Manufaktúra kulturális misszióját is szemlélteti ez az alkotás, nevezetesen a porcelán tárgyaink hordozta értékeket vigyük szerte a világban és idehaza, majd termékeny talajba kerülve gyökereztessük meg ezeket az értékeket. Kulturális missziónk jegyében mutatjuk meg a Herendi Porcelán hordozta nemzeti értéket idehaza és szerte a világban, örömmel tesszük ezt több milliós metropoliszokban és kisvárosokban egyaránt. 

- Herend már több mint egy évtizede része, alakítója az európai Balassi-folyamatnak. Várhatjuk-e, hogy a porcelán szépsége is közvetítse a jelmondat üzenetét: Fedezd föl saját kultúrád?

 

- A Herendi Porcelánmanufaktúrában a gazdasági társaságként működő eredményorientált sikeres vállalkozás gondolatisága mellett, a világ, Magyarország (ahol élünk és dolgozunk) és az egyén iránti szolidaritásra épülő szociális közösség gondolatisága, valamint a társadalmi felelősségre épülő kulturális közösség gondolatisága is jelen van. Stratégiánk egyik meghatározó eleme a társadalmi felelősség gondolatisága, és ennek része a kulturális missziónk, azaz az értékteremtés, értékmegőrzés, és érték átörökítés gondolatisága. Kulturális missziónk jegyében vagyunk saját erőből fenntartói szakiskolánknak, amely a szakmai utánpótlást biztosítja három szakmában három évfolyamon, egyúttal ez a porcelánipari szakma életben maradását is szolgálja. Kulturális missziónk jegyében tarjuk fenn saját múzeumunkat és Porcelánium látogatóközpontunkat, kulturális missziónk jegyében rendezünk kulturális kiállításokat idehaza és külföldön. Az idén Szabadkán jelentünk már meg kulturális kiállítással, augusztusban pedig Kolozsvárra visszük el műalkotásainkat. A kultúra egyben híd szerepet is betölthet különböző nemzetek között, a kulturális kapcsolatok révén kialakulhat az a bizalmi tőke, amely az országhatárokat átívelő gazdasági kapcsolatok előfeltétele. Mindennek pedig első lépcsőfoka saját kultúránk felfedezése és megismerése.