Esélyt kell adni a szemek aszúsodására a Hegyalján

A közérdek érvényesülését ki kell vívni

 

Kórházféltő gyülekezést tart június 22-én az egri Dobó téren az Egri Fertálymesteri Testület. Fontos értéke a városnak a Markhot Ferenc kórház, többek közt azért mert névadója 1769. november 25-én itt nyitotta meg a Scola Medicinalist, az első magyar orvosképzőt, s azért is, mert valamennyi, a megyében lakó embernek joga van a testi és lelki egészséghez, s ehhez a kórház is nyújtja a feltételek egy részét. Várkonyi Györgynek, a fertálymesterek főkapitányának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. 

2012. június 21.

 

- Főkapitány úr, az egri kórházban - hasonlóan a hazai vidéki gyógyintézményeben tapasztalható folyamathoz - évek óta jelentős a szakemberek elvándorlása, az asszisztencia, kisegítő személyzet létszámának csökkenése. Miként érhet el fordulatot egy városszerető civil közösség?

 - Sokan azt mondják, miért emeli fel a hangját egy civil szervezet, ez már politizálás. Megkérdem, a vakbélgyulladás, a tüdőgyulladás, a lábtörés, a vesekő politika? Az élethez vagy az egészséghez való jog politika? A mai világ lenézi az embert, megfélemlíti, azt sugallja, hogy nincs rád szükségem. Az emberi reakció erre a csend, a bezárkózás, a ne szólj szám, nem fáj fejem álláspont. Ezt a rossz beidegződést akarjuk oldani, megmutatni, hogy a hallgatás, a félelem méltatlan az emberhez. Nem könyöradományt kérünk, hanem egy egészséges társadalom megvalósítása a célunk. Többek között két alulfinanszírozott terület van hazánkban, az oktatás és az egészségügy. Nyilván, mert nem hoz közvetlen hasznot, csak viszi a pénzt. Micsoda rövidlátás. Egy művelt, egészséges nemzet biztosan 

eredményesebb, mint az ostoba, hiszékeny, beteg, bár az utóbbi jobban (meg)vezethető. Ezt kívánjuk kimondani - bár mindez köztudott -, és ráébreszteni az embereket, hogy a magyar és a helyi kultúra az az élettér, biztonságot adó keret, mely a közösségeket erőssé, felelőssé, öntudatossá teszi, nem pedig világrabszolgává. 

- A kórház közügy, ezért átláthatónak, biztonságosan működőnek, nyitottnak kell lennie, elejét véve a suttogó pletykának, a dilettáns okoskodásnak. Elfogadja-e az Önök fertálymesteri közössége, ha a kórház vezetősége közvetlenül - személyesen - ad tájékoztatást a gondokról, a tervekről? 

 

- A kórház vezetőségével egyeztettem, ám saját szempontjaikat sorolták, állítva, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. Nincs okom kételkedni jó szándékukban, ám a tények azt mutatják, hogy homok van a fogaskerekek között. Hiszen hiány van orvosból, asszisztensből, kisegítő személyzetből, bizony az eszközök nem mindig működnek, például a neurológián a sebész ügyel és fordítva; feszült, ideges a 

légkör dolgozói szinten, bizonyos juttatásokat évek óta  nem kapnak meg, a betegek körében nincs jó híre ennek a nagy múltú intézménynek.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az egri fertálymesterek mit tesznek azért, hogy a helyi társadalom az eddiginél élesebb fényben lássa a hazai egészségvédő kultúra több évszázados múltját, s a jelen szakembereinek érdemeit?

- Sok orvos tagja van a Fertálymesteri Testületnek. Az úgynevezett nagy suttogókon - melyen a teljes közösség részt vesz - kiváló előadásokat tartanak szakterületükről, rengeteg érdekességgel színesítve a témát és hasznos, érthető, egyszerű tanácsokkal látják el a tagságot a bajok megelőzésére. Jó alapot kapunk tehát a szakmától, melyet aztán minden negyed a saját suttogóján megoszt a terület lakosságával, beépít helyi programjaiba. Továbbá rendszeresen támogatjuk helyi értékeket bemutató, hiánypótló könyvek, kiadványok megjelenését.

 

 

 

 

Békét az anyaméhben

 

Déli harangzúgáskor, július 23-án, szombaton, a keresztény Európa 1456-os nándorfejérvári diadalát ünneplő   nemzetek-országok életvédő képviselői indulnak a Szent Kapisztrán János nevét viselő budai térről az Árpád-házi   Szent Margit hamvait rejtő, domonkos rendi szerzetes kolostor romjaihoz. A Krisztus kínszenvedését és halálát és feltámadását idéző, 15 állomást felölelő keresztjárás alatt bűnbánó fohásszal emlékeznek arra a kétmilliárd, magzati életkorú gyermekre, akiket Krisztus hívó szava dacára sem engedtünk megszületni. Dr. Téglásy Imrének, az Alfa Szövetség elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. július 6.


- Elnök úr, a népesedésstatisztika kíméletlenül jelzi: az élet kultúráját legyűrő halál civilizációja a megszűnés felé sodorja a gyermekeit elrekkentő Európát. Önök - nagyon helyesen - kultúrát említenek. Ma naponta tapasztalhatjuk, hogy selejt "kultúrára" költi az állam az adófizetők pénzét: selejt szellemű figurák mosolyognak ránk drága óriásplakátokról? Ez ellen is védekezzen-e a civil Magyarország?

- A szellemi honvédelem sokak által hangoztatott, de talán még nem eléggé intézményesült szándékával valóban föl kell tárnunk a nemzeti létünket alapjaiban fenyegető mentális veszélyforrásokat is. Ez a figyelmeztetés, ez a minden közveszély elkerülésére kész érzületi-bölcseleti magatartás bukkan fel Berzsenyi intellektuálisan is nemesnek nevezhető költészetében, A magyarokhoz című, immár kétszáz éve intő versében. Ennek afféle „állapotfelmérő” versszakát feltétlenül érdemes idézni:  Most lassu méreg, lassu halál emészt./ Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki / Szélvész le nem dönt, benne termő / Férgek erős gyökerit megőrlik, / S egy gyenge széltől földre teríttetik!

De ugyanez a mai „férgek” által sajnos megsemmisítő erővel szándékosan szalonképtelenné tett nemzetféltés ad Kölcsey tollára is kesergő sorokat. A Zrínyi második éneke című költeményében a nemzettársaink által elkövetett bűnök nyomán fakadó törvényről, az idegen népek és nemzetek hazánkba özönléséről, ma nyugodtan mondhatjuk ezzel az időszerű kifejezéssel, demográfiai cunamiról írja: Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja / Szülötti bűnein leszáll; / Szelíd sugárit többé nem nyugtatja / Az ősz apák sírhalminál. / És más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblű nép;

Könnyen megérti ezt a vészkiáltást az, aki veszi a fáradságot és föllapozza a Szigeti veszedelem Kölcsey által hivatkozott, második énekét. Ebből rájön arra, mire is utalt verscímével a magyarként és művészként is állócsillagként csodálható klasszikus. Itt bizony az eposzi kellékként használt enumeratio avagy seregszemle jegyében verszakról versszakra azt mutatja be Zrínyi, hogy mily végeláthatatlan, szinte kifogyhatatlan hadrendben nyomulnak a keresztény Magyarország megsemmisítésére az iszlám méhekben fogant harcosok, az idegen zászló alatt felsorakozott sokféle nép és nemzet, hogy megtörjék az akkoriban még szaporodni és sokasodni is képes „hitetlenek” hatalmát.  Nem kell túlságosan sokat töprengenünk, ha rá akarunk jönni, miért is oly sajnálatosan időszerűek ezek a költőink még ma is és már nem csak a magyarság számára azok. A nemzetünk megmaradására végveszélyként leselkedő saját bűnök hazánkon kívül ma már egész Európa létét fenyegetik a belső, rendszerszintű népirtás szellemi-lelki és testi értelemben egyaránt pusztító dögvészével. E mentális síkon elkövetett, intézményes bűnök már a legfiatalabb nemzedékünket is fertőzik. Csak egy példa erre. Hatodik osztályos kisfiam irodalmi olvasókönyvében ezeket a lefitymáló, súlyosan elítélő sorokat olvasom az Egri csillagokat írójának, Gárdonyi Gézának az úgynevezett tehetségtelenségéről, jellemformáló fogyatékosságairól: „A török szereplőket nem csupán idegenkedéssel ábrázolja, hanem kifejezett ellenszenvvel. Nem ezért becsüljük a regényt…”   Ha e sorokat a tankönyv szerzői magánvéleményként egy más, mondjuk szakmai fórumon teszik közzé, akkor is csak azzal a megjegyzéssel vagyis kötve fogadom el, hogy az illetők nem, vagy csak felületesen olvasták az általuk szitokszóval érintett regényt. Ebben ugyanis a török kisfiú és az érte mindenekfölött aggódó török anya sorsának magas művészi tehetséggel megformált története épp a számunkra halálos ellenséget jelentő „török” emberségesen is érző képességét tárja elénk. 

Nagy baj, hogy az EMMI által 2015. május 19-től engedélyezett kiadvány országos szinten terjesztett tévtanokkal rontja gyermekeink ízlés- és értékformáló képességét. A fenti értékelésben a művet jóváhagyó „szakértő” bizottság idő- és elmezavarra egyaránt utaló idegengyűlöletének, az általuk xenofóbiának nevezett bűnnek a rejtett vádja jelenik meg. Ennek az álságos nézeteket hirdető, szellemi kútmérgezést terjesztő „tankönyvnek” a szellemisége ugyanaz, mint amilyennel a MigrationAid vagy a Soros féle bevándorláspolitika hazai és külföldi képviselői ágálnak. De említhetném azt a „felvilágosító” tevékenységet is, amelynek keretében a pátyi Bocskai Általános Iskola 12 éves diáklányait, köztük az én kislányomat oktatta egy kígyóuborkára húzott gumi óvszer szemléltetésével egy orvostanhallgató lány és az őt helyzetbe hozó iskolai védőnő arra, hogy milyen is az igazi „óvszerelem.” Arról persze sem akkor, sem később nem esett szó, hogy talán ehhez a megint intézményesen szervezett rontáshoz előzőleg talán illő lenne beszerzni az érintett szülők beleegyező nyilatkozatát. Sajnos sokan nem tudják, hogy az efféle, fogamzásgátló szerek és kondomgyártó cégek piacépítését szolgáló, szemérem elleni akcióknak, köztük az A-HA programot kivitelező Szülészeti és Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság működésének mi a következménye. Évente mintegy hatezer, idétlenül megtévesztett  tizenéves lány, holnap talán éppen az ő csemetéjük – és pusztulásra szánt, magzatgyermek unokájuk – kerül az abortusz ítéletvégrehajtóinak véres asztalára…  Nem lenne szabad, mégis kérdésként kell fölvetni, hogy a magyar és európai adófizetők pénzéből idegen tőkehatalmak és távoli földrészek érdekeit finanszírozó szándékok tekintetében ki nekünk a hitelesebb: a saját vérével a lelki-fizikai megmaradást törvényét követő Zrínyi, vagy a mások vérével és pénzével felelőtlenül kupeckedő, európai kitiltására már régen rászolgált, a profitszerzés érdekében mindent kinyitni szándékozó Soros…  Az előbbi az élet és megmaradás kultúráját, benne a szükség szerint fegyveres harcot is vállaló magatartást, az utóbbi az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyt, a birtoklásért az életet romboló halál civilizációját képviseli. Ez ellen pedig nem csak a kultúramentő Magyarországnak kell védekeznie, hanem minden európai nemzetnek is, hisz a bölcsők tőkeérdekek által szított, anyák és gyemekeik ellen indított háborújának minden európai akaratlan áldozata.

 

- Önök, a Krisztusban az Életért Egyesült Európai Nemzetek képviselői felkérnek minden jóakaratú embert, törvényhozót és vallási közösséget: állítsuk meg az anyaméheken, vagyis a nemzetek legbelső határain belül folyó népirtást, túlélésünk érdekében fékezzük 

meg az őslakos európaiak jövőjét pusztító, semmivel sem igazolható terrort. Csakhogy a nagy európai szervezetet egy alkoholista és egy általános iskolai végzettségű szerzet irányítja. Megszerveződhet-e olyan erősre a civil Európa, hogy ezeket a kártékony elemeket nyugdíjba vonulásra késztesse?

- Vannak bíztató jelek. Akadnak még olyan nemzetek, amelyekben él még a túlélésre és megmaradásra serkentő életösztön. Több angliai barátaim úgy érezte, hogy az Egyesült Királyságban eluralkodó elnemzetietlenedés szélsőséges formában intézményesült megnyilvánulásai miatt megszűntek az értelmes, keresztény és nemzeti érdekeket megjelenítő politizálás lehetőségei.  Akarva-akaratlanul, de haza helyett előbb házat kezdtek nálunk keresni maguknak és egész családjuknak, sőt a hozzájuk hasonlóan hazavesztést tapasztaló ismerőseiknek is. Egyikük például arra kért, fordítsam magyarra az ő skót nevét, hogy ezzel is jelezze: anyaországunkat ő is a sajátjának szeretné érezni. Mindannyian a hozzánk való, végleges áttelepülést tervezték, ahogyan oly sok német és holland betelepülőt sem csak az itteni, számukra jóval alacsonyabb megélhetési költségek vonzanak Magyarországra. Aztán amikor a „Brexit” kiválás melletti döntése nyomán kiderült, hogy szerencsére nem mindig érvényesül az európai liberális tőkeérdek élet- és nemzetellenes politikája, sokukban fölcsillant a remény: hátha mégsem kell önkéntes számüzetésbe vonulniuk a nemzetek függetlenségét letipró „ajrópás” politikai rendszer áldozataiként. Ezt az árulást egyre több nép bünteti a kiváltságos elitek által oly rettegve szemlélt népszavazás véleménynyilvánításával… A mi konferenciánk, felvonulásunk és fohászunk is azokat a szellemi, érzületi és vallási alapokat igyekszik feltárni és megerősíteni, amelyek szétrombolásában, elfedésében és meghamisításában ugyanezen nemzetellenes erők (hagyjuk meg a „férgek” elnevezést Berzsenyinek, nehogy „xenofób” vagy „rasszista” bélyeget kapjunk a homlokunkra) érdekeltek…       

E kártékony elemekkel szemben mi a saját nemzeteink elemi létérdekeit képviseljük. Azokét a népekét, amelyek anyanyelvében vagy a latin „natio” valamely változata igazolja: nincs nemzet szülés és születés nélkül. A natio ’nemzet” jelentésű főnév a nascor, nasci, natus sum latin igéből képződött. Ezt jelzi az orosz rogyilszja ’születni’ szó is, amelyből a rógyina azaz a ’haza’ fogalma ered. Nekünk, európaiaknak tehát a teremtés 4 milliárd éves biológiai törvényéhez megtérve és azt tisztelve szaporán sokasodó nemzedékeket kell életre fakasztanunk. E törvénytisztelet jegyében (amit az iszlám soha el nem felejtett) újra föl kell fedeznünk, és egy valódi életbarát politika kialakításával minden termékeny korban lévő asszony és férfi számára diadalmas és győztes állapottá kell tennünk az anyaság és anyaország, a szülés fogalmait. Ha eddig nem lett volna ilyen, akkor mi most ezt a reményt jelenítjük meg rendezvényünkön, ahol a népeiket képviselő életvédők mindegyike velünk együtt hirdeti majd, hogy méhében él a nemzet!

- Önök a Békét az anyaméhben!  című rendezvényen a déli harangszó után keresztekkel vonulnak Szent Margit szigetére, és a Duna hullámaira bízzák a termékenységellenesség áldozataira emlékező rózsakoszorúkat. Mit tesznek azért, hogy mindennek híre Csengertől Nemesmedvesig, Székelyudvarhelytől Kismartonig, Szófiától Reykjavikig eljusson?

 

- Akadtak olyan, őseik identitásában megrendült nyugati barátaink, akik ódzkodtak attól,  hogy keresztekkel vonuljunk végig egy európai főváros, jelesül az ezredéven át keresztényként tisztelt Magyarország fővárosának utcáin. Az egyik német barátom afféle militarista megnyilvánulásnak tekintette ezt a kereszthordozásban megjelenő beszédmódot.  

Tájékozatlanságom miatt talán nekem is az érzésem lehetne, hogy ez a némelyek által csak üres magamutogatásnak tekintett rendezvény csak afféle „Mundwerk”, üres szájmunka. Én azonban azt is tudom, hogy az életvédő mozgalom munkásainak mindennapi erőfeszítései nyomán tizenévesek százezrei kerülték el az idétlenül kezdett szexuális élet veszélyeit, terhesekből lettek helyzetüket várandós, magukat áldott állapotban érző anyák, hány újszülött menekült meg az újszülöttgyilkosságtól, hány szülő édesülhetett úgy, hogy sikerült örökbefogadnia egy olyan gyermeket, akinek sorsa korai gyermekvédelmi munkánk nélkül szeretettelenségbe torkollott volna. A szellemi honvédelem sokrétűen értelmezett és gyakorlati tevékenységben, például közösségi terhesgondozásban is megnyilvánuló otthonvédelem is. Az általunk lelkesen hordozott kereszt jelében ugyanis éppen úgy benne foglaltatik az a hagyomány, amit Árpád-házi Szent Erzsébet vagy Szent Margit szegényekhez lehajló, alázatos szolgálata jelent, vagy az a harcos hit, amire Szent Kapisztrán János keresztje vagy  éppen Hunyadi János kardja mutat. Krisztus ilyen katonái elestükben sem maradnak alul. Csak a szemlélő szerepet választó gyávák veszítenek. Ezt példázzák majd a saját nemzeteik lelki ébresztésének céljával keresztútra indulók az osztrák, egyiptomi, szlovák, horvát, szír, libanoni, orosz, ukrán, amerikai, lengyel, szerb, angol, skót, olasz és ír nemzet zászlajával, termékenységjelképként hordozott és a Duna hullámainak ringatására bízott rózsakoszorújával. Az pedig már a céljainkkal rokonszenvező hazai és nemzetközi sajtó feladata, hogy az egész világra szólóan bátorító képet adjon erről a seregszemléről. Mi most csak annyit kiáltunk tizenöt nemzet tizenöt nyelvén: életre fel!

 

 

 

 

Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár - írta Balassi Bálint. Az európai költőóriás születésnapja előtt az annak idején általa is megismert hegyaljai borvidék szüreti fejleményeiről érdeklődött a Présház Hírportál. A 2014-es Balassi-kard borseregszemlét megnyerő, így a Balassi Kard Aszú címet megszerző Dereszla Pincészet birtokigazgatóját, Kalocsai Lászlót a várható borminőségről és aszúkilátásról is megkérdeztük. 

2015. október 19.

 

- Igazgató Úr, mekkora fürtök maradtak a szüret kezdete óta eddig Tokaj szőlővesszein?

 

- A borvidéken a termelők a szőlő körülbelül. 75 százalékát szedték le október harmadik vasárnapjára. Ez az elmúlt időszak egyik legkorábbi szüretét jelzi. Hagyomány szerint a Simon-Júdás (október 28.) napján kezdődik Tokaj-Hegyalján a szüret. Valószínűleg az idei évben erre az időpontra csak kevés tőkén marad szüreteletlenül a szőlő. A korai szüretnek vannak természetesen klimatikus okai is, hiszen a meleg nyár, kevés 

csapadék és a napsütéses

szeptember gyorsította a szőlő érését, így a késői szüretelésű fajták, mint például a furmint szedését már szeptember közepén elkezdték a szőlős gazdák. Fontos tényező az is, hogy a borvidék termelői egyre nagyobb perspektívát látnak a száraz és félszáraz borok értékesítésében, így ez is hozzájárul ahhoz, hogy a friss, gyümölcsös ízvilágú borok alapanyaga minél hamarabb a présházba került. 

- Milyen a szemek minősége, és ezekből csúcsborok várhatók-e?

 

- 2015-ös év egy nagy megkönnyebbülés szőlészeti és borászati szempontból a 2014-es évhez képest. A szőlők egészségi állapota szinte kifogástalan, s ez lehetőséget ad arra, hogy a 2015. évi száraz, vagy csak éppen némi maradék cukrot tartalmazó Tokaj-hegyaljai borok a fogyasztók kedves évjárata legyen.

A szőlős gazdák a 2015. évben nemcsak a kedvező időjárásnak örülhetnek, mert munkájuk gyümölcsét a felvásárlók is egyre magasabb átvételi szőlőáron honorálják. Az idei évben az eladásra szánt szőlő csaknem 2/3-át 140-200 forintos áron tudták értékesíteni a szőlőtermesztők. A maradék 1/3 is az országos átlagárnak megfelelő szinten talált gazdára. Fontos ez nemcsak az egyes termelőknek, hanem a borvidék egészének is, hiszen megmutatja azt, hogy újra érdemes Tokaj-Hegyalján szőlőtermesztéssel foglalkozni.

 

- Sejthető-e már, hogy néhány hét múlva mennyire lendül neki az aszúsodás? 

- Minden derűhöz egy kis ború is párosul, hiszen a korai szüret, kedvező felvásárlási árak bizony arra inspirálják a szőlőművelőket, hogy a biztos jövedelem reményében kerüljék a kockázatot, azaz ne várják meg azt az időpontot, amikor a szőlő túlérésbe kerül, az aszúsodás elindul. Az október közepén jött esős időszak okozta páradús mikroklimatikus környezet már csak kevés szőlőfürtöt talált a tőkéken, így valószínűsíthető, hogy az aszúszemek relatív hiánya miatt 2015 nem fog a nagy aszús évjáratok közé tartozni. Akik bátran vállalják a kockázatot, azok most abban bíznak, hogy az elkövetkezendő napok időjárása kedvezőbbé alakul, újra napsütés, 15-20 fokos nappali hőmérséklet lesz jellemző a Tokaj-hegyaljai borvidékre. A megduzzadt szemek, a magas páratartalom és a relatíve meleg, napos időjárás együtt felfokozhatja Tokaj-Hegyalja egyediségét szimbolizáló aszúsodási folyamatokat. Ha valaki néhány év múlva megkérdezi, hogy milyen volt a 2015-ös évjárat aszúkészítés szempontjából, akkor annak bizton mondhatjuk, hogy túl sok nem volt, de akik bátran vállalták a kockázatot, azok szép, gazdag tételekkel öregbíthetik a borvidék hírnevét.