2016 márciusában föltett - régebbi - anyagok

Lopakodás a túlélésért

Folyik a Merkel féle menekültpolitika lopózó kiigazítása, hogy a kancellárnak ne kelljen önmagának ellentmondania - jelentette ki a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a köztelevízióban. Kiss J. László szerint a német Kereszténydemokrata Unió kongresszusának lényege a párt egységének hangsúlyozása, "Merkel politikai túlélésének biztosítása" volt. Mibe kerül ez földrészünknek.  A professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2015. december 16.

 

- Tanár Úr, a lopakodó kiigazítás a nyílt önkritika helyett érthető a kontinens egyik nagyhatalmának vezetője részéről. Ám Merkel nemcsak tévedett a szíriai migránsok meghívásának esetében, hanem eme hatalmas károkozásra még rátett a szelfizős cukiskodással. Elképzelhető-e, hogy e miatt a cselekmény miatt már középtávon testület elé kell állnia a mai kancellárnak?
 

- Merkel törvénybe ütközőt nem tett. Helytelenül mérte fel kijelentésének hatásait és Schengen felfüggesztése a szíriaiak esetében az uniós jog megsértése volt. Továbbá a menedékre való alapjogot a szociális állam és a jogállam alapelvei felé helyezte, azaz a korlátlan bevándorlás a szociális állam és jogállam működőképességének, a belső stabilitás kockázatának a kérdését vetette fel. Emellett abból indult ki, hogy Németország morális példáját a világ követni fogja, ami egyfajta "morális hübrisznek" is felfogható. Ezzel együtt a CDU Merkellel tud választásokat nyerni, nemzetközileg elismert, ismertsége globális. Politikai túlélése a ciklus végéig biztosítva van, bár a márciusi három tartományi választás - Baden Württemberg-ben, Szász-Anhaltban és Rajna Pfalz-ban - lesz az első objektív bizonyíték  abban a tekintetben, hogy milyen politikai költségei vannak a merkeli menekültpolitikának. Az AfD Kelet-Németországban a 16, országosan a 9-10 százalékot ért el.. Ez már önmagában is jelzi, hogy az euróválság után a menekültválságnak közvetlen hatása van a német politikai tájképre, ahogy ez más uniós tagállamban is tapasztalható.

 

- Merkel korábbi kijelentéseivel szemben most arról beszélt, hogy a multikulturalizmus párhuzamos társadalmakhoz vezet, és "egy nagy hazugság, nagy illúzió". A kancellár a multikulturalizmus csődjét már évekkel ezelőtt bejelentette, és szavai nagy sajtóvisszhangot is kaptak. Ezt a nyílt felismerését is lopakodó kiigazítással: hallgatással próbálta feledtetni. Tanácsadói mit remélhettek attól, hogy most újra a kancellár szájába adták a már korábban is kimondott szavakat?

- Merkel képes túlélni, mert nincs alternatívája. A nagykoalíciónak mintegy 80 százalékos többsége van. Bizalmatlansági indítványt senki nem nyújtott be, mert ez egy alternatív személy megnevezését követeli meg. Az egyetlen kérdés, hogy a jövő évi tartományi választásokon egy sorozatos vereség mire indíthatja a kancellár-asszonyt. Schröder bukásának oka a szociális államot leépítő Agenda 2010 reformcsomag nyomán a párton belüli baloldali ellenzék megerősödése, nem kevésbé a Rajna-vesztfáliai tartományi választásokon elszenvedett szociáldemokrata vereség volt. Ez elég volt ahhoz, hogy önmaga ellen bizalmatlansági indítványt tegyen, és az előrehozott választások útján korlátozza a politikai kárt. Ebből jött létre az SPD esélye mint nagykoalíciós partneré.
 
A sajtó Ossi-Fraunak minősítette a kancellárt - utalva NDK-beli ifjúkommunista múltjára -, s megrótta azért, mert a kelet- és közép-európai polgárokat az untermensch kategóriába süllyesztette. Ekkora hibák sorozatát meddig lehet túlélni?
 
- A multikulturalizmus kritikájának megismétlésében az oka nyilvánvaló. Egyfelől ez a gyakorlat a párhuzamos társadalmak kialakulásához vezetett, másfelől egyértelmű a CDU törekvése, hogy a jogok és kötelezettségek alapján a menekülteket integrációra kényszerítse. Egy új törvény van készülőben, amely kötelezővé teszi az integrációt a bevándorlóknak, ettől tennék függővé a szociális támogatást. Az integráció az alapelvek egy olyan sorát jelenti, mint  a német nyelv tanulása, a német alkotmány elsődlegességének elismerése a Korán felett, az egyház és állam szétválasztása, a hatalommegosztás, az állam erőszak-monopóliuma, a férfi és női egyenjogúság, burkaviselés tilalma a nyilvánosság előtt, Izrael létezéshez való jogának elismerése s a többi.

 

 

Brüsszel folyamatosan 

kettős mércével mér

A kisebbségi jogvédelem helyzete értékelhetetlen, kritikán aluli a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján, mert még a papíron vállalt minimális szintű jogvédelmi garanciákat sem tartják be - értékelte sajtónyilatkozatban a kisebbségi jogvédelem jelen állapotát Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet nemrégiben kinevezett igazgatója. A politikusnak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

- Az európai Alapjogi Charta 21. cikkelye A megkülönböztetés tilalma cím alatt az (1) bekezdésben kimondja: "Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a ... nyelv... alapján történő megkülönböztetés." Szándékos-e, hogy sem a felföldi magyar politikusok, sem a budapesti szakpolitikusok nem hivatkoznak erre a Felföldön vagy Erdélyben feszültséget keltő gyakorlat miatt?


- Annyiban szándékos, hogy abból indulnak ki, az Európai Unió jogrendje nem foglalkozik az őshonos nemzeti kisebbségek kollektív jogaival. Ez az uniós vezető politikusok szándéka szerint így is van. De a hozzávetőleg egy évtizede elfogadott Alapjogi Charta magában rejti a kollektív jogokat is, csak senki nem akarja ezeket kifejteni megfelelő jogi értelmezéssel. Nem én találtam ki, hogy benne van, két európai parlamenti képviselő nyilatkozott nekem e szerint a nyilvánosság előtt közel tíz éve: Elmar Brok, az EP Külügyi bizottságának elnöke és Ingo Friedrich, az EP akkori alelnöke. Én ugyanakkor hosszú évek óta szorgalmazom, hogy az EU emelje be jogrendjébe az Európa Tanács kisebbségvédelmi ajánlásait. Azonnal rohamléptekkel indulhatnánk a jó megoldások felé.  

- A magyar külpolitika tehet-e valamit azért, hogy a brüsszeli kettős mérce ne korlátozza az őshonos magyar kisebbségek elemi jogérvényesítési lehetőségeit?

 

- Tehet, és részben tesz is, csak nem kellő mértékben. Még szövetségeseink is lennének ebben a küzdelemben. A nagyfokú visszafogottság oka az, hogy nagyrészt objektív okok miatt a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége rendkívül kicsi. Országunkkal szemben is kettős mércét alkalmaznak. Amint ez lecsökken, vagy megszűnik, eredményesen vehetjük fel a harcot saját és más európai nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megteremtéséért.

 

- Az európai Balassi-folyamat miként erősíthetné az eddiginél jobban az államhatáron túli magyar kisebbségek önbecsülését?


- Igen, erősítheti, mégpedig intenzív és célorientált kulturális diplomáciával. A Magyar Házak és más határon túli művelődési, művészeti intézmények megfelelő történelmi ismeretek terjesztésével, a magyar művészet, tudomány és sport sikereinek ismertetésével sokat és hatásosan cselekedhetnek ezért a célért.

 

Csángó magyarjaink a Kertváros vendégeiként 

Immár a XII. Csángó nyári tábor került sorra Buda-pesten augusztus 18. és 25. között. Moldvai magyar diákok érkeztek a Kertvárosba, őket nagyrészt rákosszentmihályi családok szállásolták el. A szervezőek, 

Petrovics Sándornak, a Kovász Egyesület elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- Tapasztalja-e, hogy a csángó fiatalok budapesti táborozása nemcsak maguknak a Moldvából jött magyar fiataloknak, hanem az őket befogadó családoknak, illetve az utaztatásukban segítő civileknek is megerősítő élményt ad? 

 

- A gyermek arra néz , ahon-nan kap valamit.Értékes aján-dékot kell készítenünk számá-ra, hogy felfelé emelje tekinte-tét. Az anyaországiak felelős-sége abban rejlik, hogy cselek-vő szeretettel forduljunk hatá-rainkon kívül rekedt testvéreink felé.

 

- A bő egyhetes táborozáson csángó magyarjaink lovagi tornát csodálnak meg Visegrádon,  végig járják  a Szent Jobb-

körmenetet, sétálnak a Hősök terén. A 12 éves hagyomány egyik eredményeként kapott-e hírt arról, hogy ezekre a diákokra milyen hatással volt a tömény magyarságélmény?

 

- Szeretnénk bemutatni számukra Magyarországot kívül és belül.Mindezt rövid magyar ismertetéssel tesszük.Az eredmény máris látszik:idén összesen 12 csángó fiatal tanul budapesti egyetemeken.Ezek közül 3 fő a mi táboroztatásunk során kedvelte meg hazánkat. Tudom, csepp a tengerben,de ebben a kicsiben benne az egész.

 

- Az európai Balassi-folyamatot erősebb sodrásúvá teszi-e a csángó diákok kertvárosi táborozása? 

 

- A fedezd fel saját kultúrádat jelszó nagyon találó a csángókkal kapcsolatban. Énekeikkel, táncaikkal, népviseletükkel találkozhatunk az egy hét során. Mindezt a szépséget  a Csángó Esten együttesen tapasztalhatjuk. Ők a magyar nyelvet nem elhagyták, hanem sodró erejű történelmük során elrejtették. Az a dolgunk, hogy kincseik között megtalálva, újra elővegyék.

 

 

Világunkban kiknek az érdeke az embercsempészet folytatása?

Miközben a NATO lázasan "nehézfegyvereket" telepít, a valódi veszély, a migránsözönlés ellen védtelenek Európa társadalmai. Földi László ezredesnek, korábbi hírszerző műveleti igazgatónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

- Semlegesíthetők-e - akár NATO-eszközökkel - azok az afrikai, ázsiai embercsempész bűnözői központok, amelyek hatalmas pénzt kizsarolva áldozataikból: szervezik az Európára zúduló migránsözönt?

- Rendkívül nehéz a védekezés az embercsempész bandák ellen. Elsősorban azért, mert óriási üzlet, mely a drogkereskedelem bevételeivel vetekszik. Ha azt nézzük, hogypotenciálisan  körülbelül 200 millió afrikai indulhat útnak a következő évtizedben, akkor valószínűleg mindig lesznek olyanok, akiket a csempészettel szerzett pénz vonz. Ráadásul azért is nehéz ma védekezni, mert a kibocsátó országok hatóságai egyrészt alkalmatlanok arra, hogy hatékonyan felszámolják az országaikban lévő bűnbandákat, illetve sok rendőr és állami alkalmazott maga is tagja a csempész szervezeteknek. A legnagyobb gond azonban az, hogy az Iszlám Állam vezetői tudatosan támogatják, és ha kell, finanszírozzák az Európába irányuló embercsempészetet. 

 

- A nyugat-európai sajtóban fölvetődik a fegyveres védekezés ötlete is. A mai állapotok között ez megszervezhető-e úgy, hogy a lehető legkevesebb áldozattal járjon?

- Támadni kell az ISIS-t minden erővel, főként fegyveresek bevetésével. Ennek érdekében össze kell fogni azon arab országokkal,

melyeket szintén veszélyeztet az Iszlám Állam térnyerése. Elérkezhet a pillanat, amikor az elrettentés érdekében a menekültek is áldozatul eshetnek a törvénytelen népvándorlásnak, illetve azon élethelyzetnek, hogy Európa ilyen módon is védekezésre szorul. Egyértelmű koncepciójuk - amit már érzékelünk is -, hogy komoly államigazgatási és társadalmi zavart okoz az európai országoknak a törvénytelenül idezúduló bevándorló tömeg. Mindebből az következik, hogy egyelőre nem látszik, hogy hogyan lehetne semlegesíteni a kialakult helyzetet.

 

- A mai európai titkosszolgálatok képesek-e megállapítani, hogy azok az Európában tevékenykedő pártvezetők, illetve sajtóemberek, akik a migránsözön mellett kampányolnak, milyen jövedelem-kiegészítéshez juthatnak?

- Ma még azt gondolom, hogy a liberális demokráciát félreértelmező politikusok és sajtómunkatársak nem pénzért védik a bevándorlókat. Az persze más kérdés, hogy globális értelemben lehet olyan stratégia a háttérben, hogy Európát gyengíteni kell, ennek érdekében egyesek nagyon is tudatosan cselekedhetnek, mely kimeríthet egy hipotetikus összeesküvés-elméletet.  

 

 

Ami ELzárt, majd LEzár - ilyen a történelem

Menekült merénylő... A támadó október 3-án érkezett Lérosz szigetére, ahol az unió jogszabályok szerint igazolta magát. A párizsi terrormerénylet sokkolta Európát: sokan most eszmélnek több hónapi bódultságukból. Sokan most is a bódultságot választják: befogva szemüket, fülüket a tények előtt. Földi László ezredesnek, korábbi hírszerző parancsnoknak még a párizsi tömegmészárlás előtt tette föl kérdéseit a Présház Hírportál.

2015. november 15.

 

- Ezredes úr, ha Németország hazánkba akarja "vissza"-toloncolni azt migránstömeget, amelyet a német kancellár hívott meg Európába, akkor Berlin milyen zsarolási potenciállal rendelkezhet, hogy akaratát ránk erőltesse?
 
- Csak közös uniós határozat alapján cselekedhet Németország is, bármennyire próbálja a merkeli vezetés érdekei mentén figyelmen kívül hagyni az Unió ezen "vastörvényét".    
- Nagypolitikusok sugallják a behódolást: "úgysem tudjuk megállítani az áradatot, inkább fogadjuk barátságosan őket." A civil társadalmak kialakíthatnak-e olyan szellemi blokkot, amely megvédi - legalábbis megkísérli megvédeni - az emberi méltóságot Európában? 
 
- Szerencsére mind több európai vezető látja be, hogy a kialakult invázió ellen hatékonyan védekezni kell és szó nincs a meggondolatlan befogadás támogatásáról. Tulajdonképpen az sem érdekes miért változik ezen politikusok véleménye. Azért, mert belátják korábbi téves helyzetértékelésüket vagy attól félnek a történelem "szemétdombjára" kerülhetnek.
- Vélhetően készülnek-e már valahol olyan műszaki tervek, amelyek a magyar-szlovák-cseh-lengyel határra szánt védelmi vonal gyors fölépítését szolgálják az esetleges német, osztrák toloncolási kísérletek ellen?

- Ha erre sajnálatosan sort kell keríteni, ott van a rossz emlékű "vasfüggöny" nyomvonala. Milyen is a történelem? Ugyanaz ami egykoron  "elzárt" most lehet, hogy "lezár"...

 

 

Amerikai érdekek a kivilágosodó háttérben

Meg kell nézni, Amerika hogyan viszonyul most a migránshelyzethez – mondta lapinterjúban Földi László, korábbi hírszerzési műveleti igazgató. A nem vízumköteles országok polgárai közül amerikai vízumot kell kérniük azoknak, akik öt éven belül a Közel-Keleten jártak. 

Európa nem írta alá a szabadkereske­delmi egyezményt, ezért bosszút állnak. Földi Lászlónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 1.

 

- Ezredes Úr, Európában az elmúlt évtizedekben eltűnt a félelemérzet: az emberek már nem próbálják meg újraértékelni, ha olyan jelenségek bukkannak fel, amelyek a társadalmat részben veszélyeztetik. Divatos szóval "konteó"-e, azaz konspirációs teória-e, ha valaki föltételezi: az európai társadalmak szellemi renyheségbe döntése megtervezett és tudományos alapossággal végrehajtott befolyásolási akciók sorozata volt?
 
- Bizonyos vélemények szerint "... a liberalizmus, Európa öngyilkosságának filozófiája..." Teljesen nyilvánvaló, hogy Európa megtámadása nem spontán folyamat, és nem néhány szerencsétlen arab család elkeseredett lépése volt. A konfliktus, sajnos, európai területre áttevődő háborúvá alakult. Aki most az ellenséget bármilyen módon - akár jóhiszeműen is - támogatja: háborús bűnösnek minősül...
 
- A politikusok nem hallgatnak a szakértőkre, és jelen van a rosszhiszeműség is, amikor valaki tudatosan hagyja figyelmen kívül a szakma véleményét másodszándék miatt. El akarják veszíteni Európát, és közel állunk ahhoz, hogy  valóban teljesen átalakuljon. Hogyan szerveződhet meg

 

olyan nemzetközi erőcsoport, amely a városnyira hízott híres bürokrácia tétlenségét ellensúlyozva megvédheti a társadalmakat, családokat?
 
- Már megszerveződött ez az "erőcsoport", hisz az emberek egyre inkább ráébrednek szerte Európában, hogy átverték Őket és többnyire alkalmatlan politikusok irányítják életüket.
    Változtatni fognak bármi áron és módon...

- A terrorista szervezet profi katonatisztek irányításával működik, akik szaktudásukhoz hadsereget toboroztak maguk köré, elsősorban a Közel-Keleten talajt vesztett emberekből és az unióban lévő frusztrált fiatalokból. Hogyan lehet, hogy az Európai Unió vezetőségében lévő, az adófizetők által busásan megfizetett profizmus nem tud versenyképes lenni a terror agytrösztjeivel?

- Ma még a politikus dönt a védelem/nem védelem kérdésében. De rövidesen a "szakma" átlép a politika taktikai érdekein, és ráerőlteti akaratát a vezetőire akkor is, ha ez nem tetsző az aktuálpolitikának...    

 

 

 

Szent György lovagjai a Részekben és a Bánságba

Halicsi hadjáratok, majtényi zászlóletétel, protestáns nemzeti értékek - ezek a témák is dúsították a Szent György Lovagrend nyári egyetemének idei, immár XXII. alkalmát. A program az idén a Nyíregyháza-Szatmérnémeti térségben zajlott. Lovag Dr. Bárdos István a Nyári Egyetem főszervezője, a magisztrátus tagja válaszolt a Présház Hírportál kérdéseire.

 

- Új, jövőbe mutató felismerés gyarapította-e a Lovagrend szellemi kincstárát?

 

- A Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Tuzsér háromszögben megvalósult nyári egyetemet a legekkel jellemezhetjük. A program megvalósításábanközreműködők száma minden eddigi rekordot megdöntve, meghaladta a száz főt. Harminc nagy presztízsű, tudományos fokozattal – PhD, MTA Dr, professzor, docens, múzeumi tudomá-nyos munkatárs címmel – rendelkező előadó vállalta - ellenszolgáltatás nélkül - a közreműködést. Ők Kárpátaljáról, a Partiumból, a Bánságból és belső Magyarországról érkeztek hozzánk. Először fordult elő, hogy hallgatóink a Kárpát-medence egészét, az Európai Nagypriorátust és belső Magyarországot képviselték. A program soha ilyen mértékű médiatámogatásban nem részesült. Kiemelkedő és hosszabb távon is nagy jelentősége volt annak, hogy Tuzséron a Kárpát-medencei gyermek kézműves és hagyományápoló tábor résztvevőivel együtt mintegy kétszázan élvezhettük a Szent György Lovagrend Hagyományőrző Tagozatának lovagi torna bemutatóját. Legnagyobb szellemi nyereségünknek azt tekinthetjük, hogy ezt a feladatot jó együttműködéssel, a Szent György Lovagrend, az egyetemi polgárok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata és más támogatók anyagi áldozatvállalásával, önzetlen és áldozatos munkájával sikerült megoldanunk. 

- Adódott-e, hogy belső-magyarországi lovagok segítették partiumi emberek egymásra lelését, műhellyé alakítását?

 

- Az előadók kiválasztása és a tematika kialakítása során arra a műhelymunkára támaszkodhattunk, amely a szakemberek között évek óta eredményesen zajlik. Elegendő talán, ha Dr. Németh Péter régész, művészettörténész a Jósa András Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatójának és Dr. Kiss Imola Szatmárnémeti művészettörténésznek és lovag Tóth Géza Ivor műemlékvédelmi szakmérnöknek a Szatmár vármegyei templomok, várak és egyéb műemlékek felmérésére és publikálására irányuló közös munkájára utalok. A Szent György Lovagrend szempontjából jelentős eredmények tekintjük, hogy a Partiumból és a bánsági Temesvárról olyan szimpatizánsok érkeztek közénk hallgatóként, előadóként, akik a jó eséllyel gyarapíthatják a Partiumi Nagypriorátus lovagjainak a számát és reményt adhatnak ahhoz, hogy a jövőben Temesvár központtal létrejöhet egy Bánsági Priorátus.

 

- Mekkora lökést adott a Szent György Lovagrend Nyári Egyeteme az európai Balassi-folyamatnak?

 - A kérdésre a választ a megvalósult program és a hallgatók és előadók vasárnaptól szombatig tartó intenzív együttléte, az ezzel járó nyilvános megszólalások és kötetlen beszélgetések adják. A program összeállítása, az előadók kiválasztása során mindvégig az volt a cél, hogy az 1920-előtti Szabolcs, Szatmár ésBereg vármegyék által lefedett tájban, térségben lezajló történelmi és egyéb szempontból fontos eseményeket, folyamatokat, jelenségeket ne önmagukban, hanem országos és európai összefüggésükben tárjuk hallgatóink elé. Amikor például a XVII-XVIII század török- és Habsburg-ellenes felkelésekről, a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos előadásokra készültünk, tárogató hangjai kíséretében megkoszorúztuk a majtényi zászlóletétel emlékét idéző obeliszket, és Szatmárnémetiben azt az emléktáblát, amelyik az aláírás helyére utalt. Az emlékműnél, majd a másnapi előadásokban előadóink jóvoltából nem kellett megelégednünk annak konstatálásával, hogy a túlerővel szemben alulmaradtunk. Annak is sikerült hangot adnunk, hogy az adott európai nagyhatalmi érdekrendszerben mi játszott a kezünkre, és mi ellenünkre. Így vált érthetővé, hogy az adott viszonyok között megkötött Szatmári béke felért egy győzelemmel. Nem véletlen, hogy az ily módon megvalósult előadások, a Nyári Egyetemek történetében példa nélküli aktivitást váltottak ki, ahogy mi akkor és ott magunkat neveztük, a jelenlévő egyetemi polgárokból. Úgy gondolom, hogy Szatmárnémetiből érkezett előadónk, Mandula Tibor levelének alábbi részlete mindennél ékesebben megadja a választ a kérdésre: „Nagyon tanulságos volt ez a hét, amit együtt töltöttünk, hogy az elhangzott előadások révén közösen éljük át dicső történelmi múltunk sorsdöntő mozzanatait, erősítvén identitástudatunkat, együvé tartozásunkat. Nagyon tanulságos volt a szabadegyetem programja, melynek keretében kiváló, magas szintű előadásokat hallgathattunk, különböző korokból, ami szellemileg és lelkileg erős feltöltődést jelentett számomra. Jó volt együtt lenni és remélem, hogy még lesz alkalmam találkozni Önökkel...”

 

 

Négy évtized a Kormorán együttes mögött

2016-ban több magyar zenekar és előadó ünnepel jubileumot, az idén 40 éves a Kormorán. Az 1976-ban indult zenekar fogalommá lett, s ma is több generáció kedvencei közé tartozik. A muzsikusok büszkék arra, hogy dallamaik fő ihlető ereje a magyar népzene. Sikereik is túlnyomó részben ebből fakadnak. A Kormorán billentyűsének, Szűts Istvánnak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 16.

 

- Művész Úr, a Kormorán együttes az eltelt négy évtizedben nem "csak" szórakoztatta közönségét, hanem a fiatalok - majd korosabbak - ízlésvilágát is formálta. Mi adott késztetést ahhoz, hogy az együttes - a piaci igénytől függetlenül - folyamatosan magas zenei színvonalra törekedjen?
 

- Köszönöm, ha így gondolja. Nem próbálunk divatos stílusokat követni. Írjuk és játsszuk a „MI” zenénket és nagyon örülünk, ha ez a hallgatóság ízlésével találkozik. A folkrock zene külföldön már hamarabb divatba jött. A nyolcvanas évektől járjuk Európa számos országát. Nagy sikereink voltak komoly nagy fesztiválokon és számos kis klubban. Nálunk kicsit mostohábbak a lehetőségek. A média nem nagyon játssza dalainkat. Maradnak a koncertek, és falunapok. A közönség szeret, minket érzik, hogy a szövegvilág és a zene a népzenei hagyományokra épül.   Már negyven éve töretlenül játsszuk a dalainkat. Minden évben minimum egy, de sokszor több albumot is megjelentetünk. Valamint számos rockopera, filmzene, színházi zene került ki a kezünkből. Kirándultunk más stílusokban is. Készítettünk albumot Deák Bill Gyulának, Benkő Péternek, Hegedűs D. Gézának, Szulák Andreának… És még számos kivalló színésznek előadónak. Több mint 100 albumot alkottunk.   

Úgy gondolom, hogy minden koncert fontos, mindegy, hogy hol és hányan ülnek a koncertjeinken, az a fontos, hogy megismertessük zenénkkel és gondolatainkkal közönséget. Ha sikerül pár embernek a szívéhez eljuttatni a mi érzéseinket, akkor már nem éltünk hiába.

 

- A Kormorán az idő előrehalad tával ifjú muzsikusokat, énekeseket is bevezetett a könnyűzene világába. Mi tartotta elevenen az a vonzerőt, amellyel a zenekar az újabb és újabb tehetségeket meghódította?    


- Alapvető, hogy segítünk mindenkinek. Sok zenekart, akik hasonló zenei világot képviselnek segítettünk, meghívtuk koncertjeinkre, a stúdiónkban segítettünk a lemezkészítésben. A zenekar tagsága sokszor változott. Korábban azért jött sok muzsikus hozzánk, mert mi egy évben többször is kijutottunk „nyugatra”, s ez abban az időben nagydolognak számított. Aztán sokszor kiderült a kollégáinkról, hogy nem értettek egyet a zenei stílussal, vagy a mondanivalóval. És igazából csak a pénz dominált. Jelenlegi felállás, már öt éve tart. Rendkívül tehetséges fiatal és kreatív muzsikusokkal játszunk együtt. 

Én nagyon szeretem a magyar népzenét, és hiszem, hogy ezt mi tudjuk a legjobban játszani; mi magyarok. Nem az angolszász zenét kell utánoznunk. Természetesen a rock zene elemeivel vegyítjük, de ragaszkodunk a hagyományainkhoz. Talán ennek is köszönhetjük, hogy számos elismerés mellett 2006-ban megkaptuk a Magyar Örökség díjat.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A Kormorán miért tartotta kezdettől fontosnak, hogy a magyar zenei műveltség gyökereiből hozza felszínre, és állítsa fénybe az értékeket, s tegye ezt a jövőben is?- A szüleim zenetanárok voltak és már öt éves koromtól tanultam furulyázni, zongorázni hegedülni. Hat évesen szolmizáltam a népdalokat, Papám összhangzatra és hangszerelésre tanított, és a klasszikus zene szeretetére. Mutatta, hogy számos zeneszerző műveiben használt népzenei motívumokat.  Persze abban az időben, még nem tudatosult ez bennem, de később sokat gondolkodtam rajta. Miután Budapestre kerültem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép Iskolába, már magasabb szinten tanultam zeneelméletet és népzenét. Miután abszolút hallásom van, nagyon könnyen le tudok kottázni hallás után mindenféle dallamot. Sok népdal így jutott el hozzám. A tanulmányaimat jazz-tanszakon folytattam. A könnyűzene beszippantott, és számos zenekarban és stílusban kipróbálhattam magam. Azután a nyolcvanas évek közepén megismertem Koltay Gergelyt, a Kormorán zenekar alapítóját vezetőjét, és ettől kezdve oszlopos tagja vagyok a zenekarnak, és rendkívül sok dalt írtam és hangszereltem.  Nagyon szeretek koncertezni, jó látni az embereken közvetlenül a dalaink hatását. A stúdiózást viszont talán még jobban szeretem, mert ott készülnek a dallamokból, ritmusokból, harmóniákból az albumaink. A mi zenénk szerintem „Magyar Zene”. Ősi hagyományokra épülő zenei világunk és mondanivalónk jellegzetes. Szinte már a bevezetőinkben felismerhető a hangzásunk. Szeretném még nagyon sokáig szórakoztatva nevelni a zeneszerető hallgatóságot.

 

 

Nagy szaktudást igényel a magyar építészet

 

Az idén már nemcsak a munkáért, hanem a szakmunkásért is versenyeztek egymással a vállalkozások - jelentette ki Koji László, az Építési Vállalkozok Országos Szakszövetségének elnöke. A szakmának sokkal jobban be kellene dobnia magát a pályaorientációba, a szakmunkásképzésbe, és a vállalatoknak is részt kellene venniük a fontos szakma népszerűsítésében. Az ÉVOSZ-elnöknek tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 18.

 

- Elnök Úr, a jelenlegi rossz munkaerő-ellátottság arra fogja kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy jobban megfizessék a szakmunkásokat, különben nem találnak maguknak jó szakembert. Igen ám, de ezzel magasra emelkednek az építési árak. Összezsugorodhat-e így az építési piac?
 

- Az árakat a kereslet-kínálat alakítja.  2008 és 2013 között mély recesszióban volt az építőipar. Irreálisan alacsony árakon tudott vállalkozni, rengetegen csődbe is mentek, megszűntek, maguk mögött hagyva sok esetben tartozásokat is. 2014 – 2015. években a piac élénkülésének köszönhetően      

évente átlagosan 2%-kal tudta emelni az építőipar a saját árait, ami igen alacsony.  Az építőipar enyhe áremelésére lehet készülni, ami nem fogja az ágazat zsugorodását eredményezni.

 
- Vannak jó szakemberek, csak nem feltétlenül ott, ahol a munka van. Régen a munkásszállókkal ezt a gondot kiküszöbölték, valami hasonló rendszer átgondolására most is szükség lenne, különösen, hogy a közmunkások között is szép számmal vannak építőipari szakmunkások vagy betanított segédmunkások. Várhatjuk-e, hogy ezáltal haza vonunk Nyugaton serénykedő ifjakat is?
 

- Nyugatra elment és munkát vállalt szakemberek csak akkor fognak tömegesen visszajönni, ha lényegesen jobban meg tudjuk őket fizetni. Ma az építőiparban az átlagkereset 196 eFt/fő/hó bruttó, miközben a versenyszférában ez az átlagszám 260 eFt/fő/hó.

 

- Magyar fortély: világszínvonal - hangzik a Made in Hungary-stratégia jelmondata. Mit kell tennünk azért, hogy a hazai építési feladatokat - beleértve a Liget-terv színvonalas leckéit is - a magyar építési vállalkozók és kőművesek, ácsok oldják meg?

 

- Biztosítani kellene az ár-érték arányok érvényesülését a szerződésekben, hogy a konkrét munka ne legyen veszteséges. Nagy, nyugati tulajdonú, tőkeerős cégek a piacra jutás, a piacon maradás érdekében időnként veszteséggel is el tudják vállalni a fejlesztéseket, máshonnan kiegészítve a szükséges forrásokat. Ezt egy átlagos magyar tulajdonú kis-, közepes cég nem tudja megtenni, de a nagyoknak is kockázatos, mert nincsenek pénzügyi tartalékaik.

 

Márton Áron követői nem félnek a próbáktól

Esztergom, Nápoly, Firenze, Milánó, Poznan, Nedec, Halle... A földrajzi állomások egy része. A szellemi kalandozások a Várkápolna leírásától a Vitéz János-i Studiolo

részletezéséig - és tovább - tartanak. A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel jutalmazta Prokopp Mária egyetemi tanárt, 

művészettörténészt. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2015. november 20.

 

 

- Professzor Asszony,  Non recuso laborem – nem futamodom meg a munkától. Ezt a jelmondatot választotta Márton Áron erdélyi katolikus püspök. Azt a bődületes kihívást, amelyet a XX. század a magyarság elé állított, megválaszolhatjuk-e Márton Áron példáján úgy: nem bújunk el a bajok elől?
 

- Non recuso laborem – jelmondatot Márton püspök a védőszentjétől, a IV.  századi pannoniai születésű Tours-i püspöktől, Szt Mártontól vette, aki a miután megismerte és vállalta a keresztény hitet, akkor ígéretet tett Istennek, hogy nem vonakodik, nem bújik el a nehézségektől, a feladatok elől. A magyarság vérzivataros történetében mindig voltak fáklyát vivő, utat mutató vezéreink Árpád vezér óta, és ma is vannak, akik példát adnak - Szt Márton nyomán - e jelmondat életté váltására. A héten, Szt Márton ünnepén kezdődött Szt Márton évben fokozottan időszerű e jelmondat életté váltása minél szélesebb körben! A Bethlen Gábor Alapítvány díjkiosztó ünnepségén, 2015. nov. 14-én a Vigadóban, - a Bach-korszak  kegyetlen nemzeti elnyomatása éveiben épült, a  nemzeti öntudatunkat magas művészi színvonalon megjelenítő pompás épületünkben, -  a díjazottak, Böjte Csaba ferences testvér, a XX-XXI. század magyar árváinak ezreit megmentő székely pap,   

a Honismeret folyóirat kiváló szerkesztői, Petrás Mária tüzes lelkű csángó énekművészünk, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, és a marosvásárhelyi Török Viola színházi rendező munkássága, - mind azt bizonyítja, hogy MA is vannak, akik Márton Áron püspök jelmondatát, az Ő példája nyomán,  életre váltják. Abban a küzdelemben, amelyet immár a teljes Európa a hazugságáradat ellen folytatni kényszerül, segíthet-e az a tapasztalat, amelyet Márton Áron nemzedéke Erdélyben szerzett? A Bethlen Alapítvány évenkénti díjazottjainak tevékenysége jelzi, hogy eredményesen hat ma is az a tapasztalat, amelyet Márton Áron nemzedéke Erdélyben szerzett!
 
- A magyar művészettörténet kincsei Gyulafehérvártól Bécsig, Krakkótól Nápolyig hogyan erősíthetik meg nemzeti önbizalomban a mai nemzedékeket?
 

- A Non recuso laborem – jelmondatot Márton püspök a védőszentjétől, a IV.  századi pannoniai születésű Tours-i püspöktől, Szent Mártontól vette, aki a miután megismerte és vállalta a keresztény hitet, akkor ígéretet tett Istennek, hogy nem vonakodik, nem bújik el a nehézségektől, a feladatok elől. A magyarság vérzivataros történetében mindig voltak fáklyát vivő, utat mutató vezéreink Árpád vezér óta, és ma is vannak, akik példát adnak - Szent Márton nyomán - e jelmondat életté váltására.   

A héten, Szent Márton ünnepén kezdődött Szent Márton évben fokozottan időszerű e jelmondat életté váltása minél szélesebb körben! A Bethlen Gábor Alapítvány díjkiosztó ünnepségén, 2015. november 14-én a Vigadóban - a Bach-korszak  kegyetlen nemzeti elnyomatása éveiben épült, a nemzeti öntudatunkat magas művészi színvonalon megjelenítő pompás épületünkben -, a díjazottak, Böjte Csaba ferences testvér, a XX-XXI. század magyar árváinak ezreit megmentő székely pap, a Honismeret folyóirat kiváló szerkesztői, Petrás Mária tüzes lelkű csángó énekművészünk, a csíkszentdomokosi

Márton Áron Múzeum, és a marosvásárhelyi Török Viola színházi rendező munkássága - mind azt bizonyítja, hogy ma is vannak, akik Márton Áron püspök jelmondatát, az Ő példája nyomán,  életre váltják.

 

- Abban a küzdelemben, amelyet immár a teljes Európa a hazugságáradat ellen folytatni kényszerül, segíthet-e az a tapasztalat, amelyet Márton Áron nemzedéke Erdélyben szerzett?
 
- A Bethlen Alapítvány évenkénti díjazottjainak tevékenysége jelzi, hogy eredményesen hat ma is az a tapasztalat, amelyet Márton Áron nemzedéke Erdélyben szerzett!

 A magyar művészettörténet kincsei Gyulafehérvártól Bécsig, Krakkótól Nápolyig hogyan erősíthetik meg nemzeti önbizalomban a mai nemzedékeket?
 
- A magyar mecénások által keletkezett kiváló művészeti emlékek a Kárpát-medencében és Európa szerte, valamint az Európát 150 éven át a pusztulástól megmentő  XV. századi honfitársaink hősiességét naponta az egész világon hirdető  DÉLI HARANGSZÓ, - folyamatosan erősítik, elmélyítik nemzeti önbizalmunkat. Ennek hatékonysága a családok, a szülők és pedagógusaink kezében van. Számomra nagy öröm, hogy mint művészettörténésznek, lehetőségem van ebben a munkában közreműködnöm. Igyekszem naponta vállalni, teljesíteni Szent Márton és Áron püspök  jelmondatát: Nem vonakodom, nem bújok el a kihívásoktól, a feladatoktól a nemzeti öntudatunk növelés érdekében!

 

 

Repülőgépiparunk fölszállás előtt

 

Magyar tervezésű és gyártmányú repülőgéppel készül földkerülésre egy pilótapáros. A Halley Kft. Apollo Fox típusa alkalmas - illetve célszerű átalakítással alkalmassá tett - gép erre a küldetésre. A magyar ipar már évszázada is előállított – akkor korszerű – repülőgépeket. Ez az iparág alkalmas arra, hogy szellemileg is fölemelje a gazdaság igényszintjét. Szakács Gábornak, a Halley Kft. szaktolmács-pilótájának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 8.

 

- Egerben valaha a Berva gyár állított elő robogókat, ám a kismotorok nekiütköztek a KGST kirekesztő gyakorlatának. Önök magasabbra emelték az igényt: repülőgépeket gyártanak. Miért fontos egy ország iparának, hogy a csúcstechnika látványosan is jelen legyen?
 

- A repülőgép gyártás a legtöbb országban húzó ágazat. A legmodernebb és legújabb technológiák jellemzőek rá.  A legszigorúbb előírások szabályozzák. A legjobban felkészült szakemberek, mérnökök vesznek részt benne. A repülőgépgyártásban megszerzett tapasztalat, technológia, mérnöki szaktudás általában viszonylag hamar át szokott szivárogni az ipar egyéb területeire. Tehát a repülőgépek gyártásába és fejlesztésébe befektetett pénz nem csak a légiközlekedési iparban térül meghanem sok-sok más területen is hasznot hajt. Ha van jelentős repülőgépipar, akkor annak a magasan képzett mérnök-műszaki szakember gárdára nézve megtartó hatása van. Ha a mérnök fejleszthet, gyárthat, értéket és maradandót állíthat elő, és ezért meg is tudják őket fizetni, akkor a szakemberek itthon maradnak. Az innováció és a tudás itthon marad, itthon csapódik le, ezáltal közvetve elevenebbé téve a magyar munkaerőpiacot is.

 

- Ahhoz, hogy az Apollo Fox szélesebb körben is ismertté váljon, kellett még egy csúcs: a földkerülő repülés terve. Hogyan segíthető elő, hogy a nagy teljesítmények szinergikusan: egymást erősítve alkossanak magyar világmárkát a következő két évtizedben?

 

- Az Apolló Fox a repülési körökben már eddig is igen ismert és elismert márka volt. Egy ilyen géppel már történt rekordrepülés. Ausztráliáig repültek Magyarországról egy ilyen géppel. Az Apolló Fox már ma is világmárka, igaz, ez sajnos nem széles körben ismert. A teljesség igénye nélkül: gépeink repülnek az Amerikai Egyesült Államokban, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban. Egy sikeres, jól megszervezett, a kockázatokat minimalizáló világkörüli repülés mindig, minden gyártónak nagy elismerés. A mai világban azonban a rekord teljesítése önmagában kevés a sikerhez. Ehhez megfelelő, és igen erős kommunikációs és médiatámogatás is szükséges A rekord híre a repülősök között hamar terjed, viszont ahhoz, hogy a sikeres rekordot a termék hírnevének terjesztésére, elismerésére, és természetesen minél több megrendelésre és eladott gépre tudjuk váltani, na, ahhoz kell a média és a minél nagyobb hírverés. Szükséges, hogy a hírekben, tudósításokban a rekord megjelenjen, és ne csak akkor, ha esetleg valami baj történik (arra sajnos mindig vevő a média), hanem akkor is, ha a rekord probléma mentesen sikerült. A repülősök egy szűk család, rajtuk kívül szélesebb körökben csak a média segítségével lehet ma ismertté és elismertté tenni egy terméket. Cégünk természetesen a rekordrepüléshez, annak előkészítéséhez, lehetőségeinkhez mérten minden szükséges segítséget és támogatást megad. Mi ezt tesszük hozzá a sikerhez. A nagyobb rész azonban a pilótán fog múlni. A gyártói alap és a megfelelő pilóta együtt hatalmas teljesítményre képes.

- A Made in Hungary-stratégia sodrásához valószínűleg az állami, az üzleti és a civil szféra hármasának együttműködése kell. A magyar repülőgépipar mit remélhet az államtól és a civil lendülettől?

 

- A magyar repülőgép ipar sajnos jelenleg Magyarországon mindösszesen egy-két szereplős. Repülőgépgyártással, még alkatrészgyártással is csak igen kevesen foglalkoznak hazánkban. Civil lendület az volt, van és lesz is. Az üzleti világ azonban még nem, vagy csak igen kismértékben fedezte fel magának hazánkban az ebben rejlő befektetési lehetőségeket. Olyan külföldi, nyugat európai, amerikai cégek, amelyek 30-40 éve a Halley Kft-vel egy időben kezdték az ultrakönnyű repülőgép/sárkányrepülőgép gyártását, ma már szinte kivétel nélkül 4-6 személyes, igen komoly teljesítményű, akár több hajtóműves gépeket is gyártanak, esetleg sugárhajtású és elektromos repülőgépet is. Civil és katonai megrendelésekre egyaránt. Ezek az előrelépések azonban megfelelő pénzügyi befektető nélkül kivitelezhetetlenek. 

Az állam megfelelő pályázatokkal, a bürokrácia csökkentésével, esetleg megrendelésekkel tudja elősegíteni a termék eladhatóságát. A külképviseletek közreműködésével és segítségével könnyebben juthat el a termék híre az esetleges potenciális (külföldi állami) vevőkörhöz. Pályázati lehetőségek vannak, ehhez azonban sokszor nem áll rendelkezésre (megfelelő pénzügyi befektető hiányában) a megfelelő önerő. A repülőgépeink kiválóan hasznosíthatóak az állam számára is. Alapfokú kiképzésre, megfigyelési feladatokra tökéletesen alkalmas, és mivel olcsón üzemeltethető, jelenleg még a drónoknál is kedvezőbb légióra-díjjal lehet vele elvégezni bizonyos feladatokat. Az állam biztosan látja a repülőgépiparban rejlő lehetőségeket. Egyik napról a másikra viszont nem fognak gomba módra szaporodni itthon a repülőgépgyárak. Mi bízunk abban, hogy megfelelő szabályozással, támogatásokkal, a jelenlegi magyar repülőgépipar nem túl rózsás helyzete a következő évtizedekben végre megindul egy lendületes, felfelé ívelő pályán, és a Halley Kft-n kívül sok-sok más olyan cég is lesz, ami jó hírét viszi majd a magyar repülőgépgyártásnak szerte a világban.

 

 

A szalmabála házak közösségi alapra épülnek

 

Szektorok közötti tanácskozást rendez március 3-án Budapesten az Energia és Környezet Alapítvány. Téma: a szalmatábla-építészet. Ez alkalmas arra, hogy helyi alapanyagokra épülő, helyi gazdaságot erősítő szerkezet alakuljon ki, csökkenjen fűtési energiaigény, munkahelyek jöjjenek létre. Zalatnay Lászlónak, az alapítvány elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. február 22.
 
- Elnök Úr, alapítványuk szerint a szalmabála építészetnek közösségi összefüggései is vannak. Netán a szalma révén is kirajzolódhatnak a szabadság kis körei?
 

- A szabadság kis köreit azok az emberek tudják kirajzolni, akik tisztában vannak azzal, hogy miért születtek, és saját erőfeszítésük révén folyamatosan emelik a tudatosságukat. Belesüllyedni az anyagba könnyű, ahogy a lejtőn való guruláshoz sem kell energia. A felfelé haladáshoz pedig munkára, elkötelezettségre és hitre van szükség. A szalmabála-építészet önmagában nem tudja emelni a közösségi összetartozást. De ahol megvannak az emberi összetevők, ott nagyon jó gyakorlati terep lehet. Hiszen a szalmabála-építészetnek az egyetlen „hátránya”, hogy viszonylag sok emberi munkát igényel. Méghozzá olyat, ami nem tartozik a szakipari munka hatálya alá. Így lehet legálisan is kalákában elvégezni a szalmázással kapcsolatos munkálatokat. Kölcsönös alapon, a barátok, ismerősök segítségével. Itt már érezhetünk valamit a közösségi erőből. De vannak mélyebb összefüggések is: a szalmabálát nem kell messziről beszerezni. Az érte adott pénz szintén a helyi gazdaságban marad. Aztán ha kész a ház, akkor nem kell sokat költenünk a fűtésre. Így a korábban erre szánt pénz sem kerül ki a településről, és az országból. Ez is egy áldásos hatás. Sok kicsi pedig sokra megy. Az országunk importfüggése a legutóbbi Eurostat-jelentés szerint 61,1százalékos. Vagyis rengeteg pénzt költünk az energiára. Azt hiszem mindenkinek lenne ötlete arra, hogy mire költené ezt a pénzt. A kölcsönösség, a helyi anyagok használata és a helyi gazdaság erősítése pedig megnyithat olyan utakat is, amelyekben felfedezzük újra a saját gazdaságunkat és az ebben rejlő hatalmas erőt. A közösségi szemlélet új utakat tapos ki a közgazdaság terén is. Az úgynevezett sharing economy irányzatok arra alapulnak, hogy a meglévő ki nem használt erőforrásokat megosszuk azokkal, akiknek éppen erre szükségük van. Egyes előrejelzések szerint ez a szemlélet 30 éven belül a gazdasági teljesítmény felét adja majd. Minden át fog alakulni ezen a téren is. A szalmabála építészet és az öko-építészet  terén el tudom képzelni, hogy hamarosan megjelennek azok a platformok, amelyek a lakhatás megteremtése és a feltételek

 

javítása terén hozzák össze az embereket, mindenki megelégedésére. Akit ez érdekel, keressen bennünket, mert ezen is dolgozunk, de nagyon elkél a segítség.
 
- Önök a hazai lakáspolitikát is új fundamentumra akarják fölfalazni az öko-építészettel. Sok ház, lakás áll üresen, vevőre várva. Jobb lenne-e ezeket megtölteni élettel, semhogy zöldmezős szalmatábla-épületeket rakjunk?
 

Köszönjük a feltételezést, hogy az egész lakáspolitikát új alapokra szeretnénk helyezni! Itt azért még nem tartunk, bár vannak ötleteink. Az öko-építészet nem azt jelenti számunkra, hogy minden eddigi épületet romboljunk le, és helyettük csakis zöldmezős szalmaházakat építsünk. Sokat foglalkozunk azzal például: hogyan lehet környezettudatos anyaghasználattal megoldani az épületek utólagos hőszigetelését. Éppen most dolgozunk egy olyan rendszer kifejlesztésén, ami 15 centiméter vastag szalma alapú hőszigetelő anyagra épül, és helyben megtalálható - gyakran ingyenesen hozzáférhető - vakolóanyaggal számol. Erre azért van szükség, mert sokszor fizikai akadálya van annak, hogy egy egész szalmabála-vastagságban tegyük fel hőszigetelésként a bálát. Igaz ezzel extra hőszigetelést érnénk el a falakon. A lakhatás igen összetett téma. Nem lehet csak technológiai szinten megoldani a felmerülő feladatokat. Az épületek létrehozása, üzemeltetése nagyon fontos eleme a gazdaságnak. Ezért nem mindegy, hogy mindez milyen folyamatokban valósul meg. Az építő és szigetelő anyagokért, valamint az energiahordozókért sokat fizetünk. Ez a pénz kikerül a helyi gazdaságból. Tehát folyamatosan szegényíti a társadalmat. Sokszor ez a szegénység az elsődleges oka, hogy az üres ingatlanokhoz nem férnek hozzá azok, akiknek pedig szükségük lenne rá. A környezettudatos építészet nem csak azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokkal takarékosan bánunk, vagy amolyan romantikus kunyhókat képzelünk el szalmából. Sőt.

A környezet része az ember is, és a gazdasági folyamatok is. Ezekre pedig nehezebb figyelnünk, mert sajnos túl kevés figyelmet fordítottunk például a pénz útjára a gazdaságban. A valódi szegénységnek és a jövedelmek átrétegződésének ez az oka, de ennek kifejtése most messzire vezetne bennünket. Környezettudatos építészet nincs ezen szempontok vizsgálata nélkül. Maximum saját lelkiismeret-megnyugtató módszerek alkalmazása, bár ez is örvendetes, mert minden lépés számít.
 
- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Várhatjuk-e, hogy a szalmatábla-építészet - minthogy jellegzetesen szerves építészet - művelődési folyamatokat is indítson, kincseket fényesítsen?
 
- Számomra a kultúra szó viszonyrendszert jelent. Egy-egy kor/társadalom kultúrája az összes viszonynak az összessége. A viszonyrendszer különböző szereplők közti viszonyokból áll: például viszony az ember és környezete között, de viszony az ember-ember között, az embernek a saját magával való viszonya, és az embernek a Teremtővel, a nem anyagi létezővel való viszonyát is ide sorolom. A kultúrának van feladata is. Egyrészt emberré ez teszi az embert. Ez különböztet meg bennünket más élőlényektől. Amelyeknek megvan a saját maguk kultúrájuk, hiszen minden élőlény különböző viszonyokban él a többiekkel. Másrészt a kultúra hivatott arra, hogy megmutassa, hogyan kell élnünk. Vajon   élhetünk-e úgy, hogy nem hagyunk az utánunk jövőknek semmit? A mai kultúra használata ezt eredményezi. Ezért is érdemes a szalmabála építészettel foglalkozni. A nagy, globális kultúrát olyan nehéz megváltoztatni, súrolja a lehetetlenség határát. Még magunkon is nehéz javítanunk. De amikor egy szalmabálát kell a helyére tenni, vagy betapasztani a falat, az mindenkinek élvezetes. Közben pedig minden megváltozik.
Személyes tapasztalatom, hogy amikor kalákás módszerrel építjük a szalmaházakat, akkor nagyon jól össze tudja ez a közös teremtő, alkotó munka hangolni az embereket. Vagyis ebben a szinkronban elkezd változni az egymáshoz és persze a magunkhoz fűződő viszonyunk. A szalma és a sár  egyszerű anyagok. Talán éppen ez a titkuk. Belőlünk is elő tud jönni a természetes emberi mivoltunk. Javaslom, próbálja ki ezt, aki csak teheti! 
Képek: greenfo és zoldbolt.hu

 

 

 

A magyar kultúra egy és oszthatatlan

 

Az európai szellemiségű sajtó közölte a közelmúltban: Szervátiusz Jenő-díjat vehetett át a budai Várban Döbrentei Kornél költő. A szenvedélyes igazságkeresésről híres poéta immár hetvenedik életévét tölti, ám nem pihen: prózakötetet állít össze, költőtársról ír laudációt, és élénk figyelemmel követi az édes hazájában érzékelhető - feszültségekkel is teli - fejleményeket. A magvas gondolatokkal együtt humorát is megvillantja. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 14.

 

 

 

- Költő kapott képzőművészről elnevezett díjat. Miért fontos így is fénybe állítanunk a magyar kultúra egységét?
 

- Általában a díjak, főként az államiak iránt fenntartással viseltetek. De nem a „savanyú a szőlő” elv alapján. Bár tény, államilag adományozott irodalmi elismerésekben igen gyéren részesültem életem folyamán (2015 novemberében töltöttem be a 69. évemet), s az a József Attila-díj volt. Aczélék többszöri (tán nyolcszori) írószövetségi felterjesztésre sem ítélték oda, így az Antall-időszakban nyertem el, miként a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, illetve a Für Lajos honvédelmi minisztersége idején szellemi honvédelemért kifejtett munkásságom valamiféle polgári fokozatát (HONVÉDELEMÉR KITÜNTETŐ CÍM ELSŐOSZTÁLYA POLGÁRI TAGOZATA). Azóta több mint 20 év röpült el felettem is, mint ama kassáki nikkel szamovár, csalóka fényességgel – látszik az alagút vége –, feltételezhető, rejtezhetett alatta némi ezüst is, mert mégis csak a globális zálogházban landolt. Ott pedig könyörtelenül számító becsüsök vannak. A többi néma csend és…” Mag hó alatt” ily mostoha szellemi, erkölcsi körülmények közt kisarjad-é? És ha igen, mit érünk vele, ha ” új rablói lesznek a nyárnak”? A könyöklőknek, a mindent mohón kicsikaróknak, besöprőknek igen, akkor is, ha kiderül, hosszú távon mindenképpen, zömük – főhajtás a kivételeknek – képviselői tehetségükből csupán a karrierépítésre, a pénzszerzésre futotta. Neveket nem említek, de megvetésemet, viszolygásomat nem titkolhatom. A névsor az egykori Aczél György-i vacsorákon résztvevőktől mindmáig terjed, elmocsarasítva a megtisztulási lehetőségeket, még ha Úrvacsorán vesznek is részt. Saját elismertetésük apostolai, amíg aztán a kakasszóig meg nem virrad. Következik az „up to date” árulás. A zsold megszolgálása, a megbélyegzés a demokrácia álorcájában, a titkos fekete listákra helyezése az odaadóan küzdőknek, akiket képernyőről, díjaktól, megjelenéstől el-, illetve kitiltanak valaki arctalanok. Köntösük alig változott, lankadatlanul szorgoskodnak. Szavak, mondatrészek kiragadása a szándékkal ellentétes, egyoldalú értelmezése révén a magyar eredet-szimbólumok lejáratásával, kikezdésével végül is a kultúrharc állóháborúvá fejlesztésének, fenntartásának szorgalmazása a céljuk. A nemzeti karakter összetiprása és egy olyan hamis Európának szánt arcél megjelenítése a törekvésük, amely az egykori kisantant helyett most az európai szalon-baloldal, s amely, annó dacumál 1956-ot is elítélte. Működésük a kettős mércén alapul mindmáig. Amit Jupiternek szabad, azt az ökörnek nem. Az oszd meg és uralkodj az alapérdekük. Miközben arról papolnak, az árkokat be kell temetni, nagy buzgalommal ássák. Hány és hány rendezvényre tehénkednek rá, noha nem ők a tejelők. Következmények nélkül folytatnak

a kirekesztő politikát a nemzetközi baloldali sajtó támogató hozzájárulásával. Hát ezért gyötretően, önpusztítóan nem egységes és nem is egészséges a magyar irodalom. A sorskérdésekről való vélekedésben és helytállásban több mint kártékony-ostobán megosztott. Némely csoportok engedik és kiszolgálják – legtöbbször cseléd módra – a meghasonláshoz, az identitászavarhoz vezető illetve azt gerjesztő folyamatokat. A kisebbrendűséget, az alávetettséget. Legtöbbször a szó szoros értelmében is pokolian megvezettetik a népet, választatják meg az árulásra alkalmas vezetőket, nem törődve azzal a következménnyel, hogy aztán az egész nemzetnek kell elviselnie a gyehenna tüzét. Úgy, hogy se vezeklés, se megtisztulás nincsen. Csak az ördög marad? Őt ki viszi el? Számomra az alapítványi kitüntetések a hitelesek. Olyanok, amelyeket nem lehet lobbizva megpályázni. Értékközpontúak, zömükben kiállják az idők, az alkotók, az alkotások próbáját is. És egyben integrálni kívánják a magyar szellemi erőket. Többek közt ilyen elismerésnek tartom a Kölcsey-díjat, a Balassi-kardot, az Árpád-pajzsot, az Alternatív Kossuth-díjat, a Bethlen Gábor-díjat, azon belül a Márton Áron- és a Teleki Pál-emlékérmet, az Eötvös József Sajtódíjat, és nem utolsó sorban a Szervátiusz Jenő-díjat. Ha valaki nem sejdítené, világhírű nagy szobrászunk Szervátiusz Tibor édesapjáról van szó, aki annó dacumál, új formanyelvet, világlátást hozott az egyetemes magyar művészetbe. A róla elnevezett díj messze több, mint egyszerű képzőművészeti kitüntetés. A tehetségen túl, erkölcsi, jellemi, azonoságtudati  megítélést jelent. Hiteles súlyról, súlyozásról beszélhetünk, nem pedig politikai mérlegen taktikusan kidekázott adományozásról (lásd a Kossuth-díj szocialista vagy az „újdemokratikus” gyakorlati alkalmazását, amely nem kevésszer mélyen megsértette a szellemi élet és a nemzet igazságérzetét). Az előzőekben felsorolt kitüntetések hitelességükből adódóan nagyban hozzájárulnak a magyarság valódi értékeinek felmutatásához, a rólunk alkotott, hamissá torzított magyarságkép eltörléséhez. Csakhogy ezek a nemes erők mindmáig kisebbségben vannak, olykor kénytelenek meghúzódni a mélyben, míg hazugul fecseg a felszín, globális támogatással.

- Az Ön költeményeit a budai Várban Csurka László mondta el. Hogyan növeli a vers erejét, ha maga a színész személyesen is azonosul a költemény üzenetével, és ezt a közönség is tudja a szavalóról?
 
- Frenetikus hatást vált ki, nemhogy megnöveli, megsorozza a vers erejét. Új síkokat tár fel, kibővíti az értelmezési tartományt. Tekinthető ingerküszöbnek is, amely az emberi lélek magasáig ér. Bár a költő alanyi módon a saját ihlet-kompozícióját igyekszik megvalósítani, de minden hallgatója, olvasója magában tovább írja.Saját képére formálja a költeményt. Emlékeihez meggyőződéséhez igazítja. Az írás lényege éppen az, hogy elindítson valamit, előidézze a katarzist. És mint minden igazi műből, kiérződik a szakralitás. És ebben a közös vállalkozásban, sorsmegítélésben, a közös hazavállalásban egy a költővel rokonszenvező, hozzá hasonló és hasonuló előadó olyan, mint egy nagy zenekar élén a karmester.  Számos a hangszer mégis ott és akkor egységessé átszellemül a kotta, egységessé tömöríti az autonóm egyéniségeket. Véleményem szerint ezzel „magyarázható” például a 167 évvel ezelőtt először elhangzott, majd 1956-ban újra „reinkarnálódott” csoda, a Petőfi Nemzeti dala. Klasszikus példája eggyé olvaszt közös vállvetésre ösztönöz. Valami ilyesféle történt Csurka László kivételes művészi erejű verstolmácsolásában is. Nagyrabecsülő köszönet érte. Világszemlélet, amely több mint 1000 éves megmaradásunk záloga és talán reménye egy újabb 1000 évnek. Akiknél ugyan ezt a lenyűgöző hatást éreztem : Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Raksányi Gellért, Bubik István, Dörner György, Császár Angela, Kubik Anna, Takács Bence  és nem utolsó sorban Szersén Gyula, aki egzisztenciálisan is megszenvedett verseim elmondása miatt nehezebb politikai időkben is.
 
- Tapasztalat, hogy egy-egy verssor kel saját életre, szállóigévé válik, fel-felbukkan, hatást gyakorol. Mint a "köti a csomót, nem oldja..." A költő ráérez-e, ha egy-egy vers kiszalad a tollából, hogy a sorok közül egyik-másik külön küldetést teljesít majd?
 
- Remélem igen, de ez nem ennyire készakart, inkább adomány. A kiszaladt verssor közösségivé nőhet, mint a népdal. Hitem szerint Isten nagy ajándéka, kapaszkodni lehet benne az alkotás folyamán, lendületet ad, de rájátszani, visszaélni vele tabu. Elronthatja, gyarlóvá silányíthatja az egész írást. Mert az uralkodó gondolat, ha nem ronttatik meg, olyan, mint egy hódító lovag, elfoglalja és belakja a várat, hogy aztán megvédhesse. A magyar költészet, tetszik, nem tetszik, úgy Európa-központú, hogy mindig végvár marad. Ettől persze nem csak szegényedik, de gazdagodik is. Az ilyen kegyelmi állapotban kapott sorok engem legalábbis arra serkentenek, hogy minden mondat minőségileg a kapottal egyenrangú legyen. Természetesen ez így elmondva szép, de nem igaz. Mert hogy minden írásnak, alkotásnak, mely talentum által teremtetik, van egy isteni indító része, a többi emberi, olykor bizony, gyarló. Munka közben az embernek nincs ideje mérlegelni, mi lehet, lehetne akár szálló igévé, avagy külön küldetést hordozó, de föl akar nőni hozzá. Akkor csak az Egész – ha már összetört, igyekszünk összerakni – megteremtése a fontos, noha illúzió. Idealizmus nélkül nincsen elviselhető „realista” élet sem. Nos, többek közt, ezért is szakrális a művészet. Emlékszem, egyszer álmomban fölriadtam, egy nem tudom, hogyan képződhetett üzenetsor keltett fel „Nem tudom Isten szándéka-e a szívem” . Vers szikrázott fel belőle, mert a Valaki által nekem küldött kérdés nagy energiaforrásnak bizonyult. Megválaszoltam-e rá méltóan, nem tudom, de reménykedem. Az bizonyos: a művészet éltetője nagyrészt a gyötrő kétely. Szembenézni vele fel- és önemésztő kényszer. Bátorság és Alázat.

 

 

 

Határőrharcászatot tanított az 1980-as 1990-es évek fordulóján dr. Kovács Gábor. Az azóta rendőr dandártábornokká előlépett szakember 2014 márciusa óta vezeti a Nemzeti Közszolgálati 

Egyetem Rendészettudományi Kar Közrendészeti és Alkalmazott Vezetéstudo-mányi Intézetét, egyben ellátja a Rendészeti Vezetéselméleti Tanszék tanszékvezetői feladait, 

egyben az NKE oktatási rektorhelyettese is. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- A Határőrség megszüntetése után is újabban nagy szükség van határőrfortélyokra. Ezt a szellemi kincset hogyan sikerült megőrizni 2008. január 1-je, a nagy hagyományú szervezet eltűnése óta?

- A Rendőrtiszti Főiskolán és a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán változatlan formában - nappali és levelező munkarendű képzésben - folyik a határrendész tisztek szakmai felkészítése. A képzés 3 éves, tartalmazza mindazokat az ismeretanyagokat, amelyre a Schengen-kompatibilis határőrizeti rendszer működtetéséhez szükség van.A rendészeti szakközépiskolákban is folyik a határrendészeti tiszthelyettesek felkészítése.
 
- A határőrző erők kiképzéséhez hogyan gyűjtik össze, és hogyan motiválják az "emberanyagot"  
 

- A határőr tisztképzésre a túljelentkezés folyamatos, az idén ez a túljelentkezés 7-szeres volt - ez az első helyre jelentkezettek száma. A hallgatók motivációja magas szintű, hiszen vállalják azt, hogy az iskola elvégzését követően a szolgálat érdekének megfelelően kezdik meg első tiszti beosztásukat bárhol az országban.

 
- Az európai Balassi-folyamat, melynek jelmondata: Fedezd föl saját kultúrád!, hogyan segíti elő, hogy a határőrzés nagyobb társadalmi megbecsülést kapjon?
 
- A magyar határrendészet rendszere a hagyományokra épül, mely kiegészül az Európai Unió jogrendszerében meghatározott határrendészeti követelmények teljesítésével.
A Határőrség a Rendőrség szervezetébe integrálása lezajlott, a határrendészeti szolgálati ág teljes felelősséggel hajtja végre hazánk határrendészeti feladatait. Ehhez a feladathoz a szolgálati ágnak segítséget nyújt a Rendőrség teljes szervezete.
A Határrendészet társadalmi megítélése pozitív, hiszen főleg a határterületi lakosság partnernek tekinti a határrendészeket és a rendőröket.