Interjúk a Présház Hírportálon

 

Antihősök is kellenek a személyiségfejlődéshez

"A reménytelen helyzetben élők között is vannak (ezerszeres kisebbségben) értékfejlesztő közösségek" - vallja Szikra János költő. A Pannóniában élő nyolckötetes alkotó úgy véli: "Választ kell kapnia minden nemzedéknek újra és újra a személyiség nagy kérdéseire: honnan jöttem, ki vagyok, képességeim alapján kivé, mivé váljak abban a gyötrelmes és gyönyörű káprázatban, amelynek a neve: Élet." Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

2015. október 1.

- Meglehetősen feszült világunkban ma a költészet képes-e emberibbé tenni, és hogyan a társadalmakat?

 

- Válaszommal föltalálom a spanyolviaszt: a költészet az ember humanizálásával lenne képes elviselhetőbbé tenni a társadalmat. Erre ma is kevés az esély, mert a költemények „forgatása” az olvasó és értő kevesek kiváltsága. Miért mondom ezt? Az értelmi-érzelmi nevelés hosszú folyamata szükséges a vers olvasói átlényegítéséhez. Egy-egy párját ritkító, rendkívüli tanárt kivéve, a magyar iskolák nem nevelnek irodalomértő fiatalokat. A múlt magyar- és világirodalma, a mai, egyetemes alkotásokat létrehozó magyar költők művei sem kerülnek a kultúra hajszálereibe, a kultúra hajszálerei nem jutnak a társadalom érhálózatába, s itt a keringés megszakad: nem ér a vér a szívbe. Vagy amiként egy hatalomba ágyazott hivatalnok megfogalmazta: (a költészet sem) éri el a politika ingerküszöbét. Ennélfogva búvópatakként, társadalmi illegalitásban, tűrt kategóriában, kegyelemkenyéren él. Említem Csoóri Sándor jó néhány éves gondolatát: nem gazdasági, hanem erkölcsi válság van. Hozzátehetjük: a Föld egészét érintő, halálos erkölcsi válság. Végül is a költészet nem képes emberibbé tenni a társadalmakat. Költemények születnek, mert a költő minden idegszálával az alkotásra ítéltetett, a helyzet tehát nem kilátástalan, „csak” reménytelen.

 

- Hazánkban az értékfejlesztő közösségek miként meríthetnek erőt, ötletet, bátorságot a kortárs művészetekből?

 

- A reménytelen helyzetben élők között is vannak (ezerszeres kisebbségben) értékfejlesztő közösségek. Képtelenség, de ha nincs remény: csak remény van. Kik ezek a valódi, vagy látszólagos közösségek? Akikhez mégis eljut a múlt és a jelenkor művészete oly módon, hogy fölkészült és a befogadáshoz szükséges „kegyelmi állapotban” találja őket. Miként meríthetnek erőt? Újabb spanyolviasz: képzéssel, nyitott elmével és szívvel képessé kell tenni a személyiséget a mű befogadásához. Csakúgy, ahogyan eddig: a műalkotások által kiváltott katarzis hatásával. Tehát a művészet kelléktárából százszor kihajított, jó, öreg katarzist is hagyjuk még élni kicsit.

- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Pannónia vidékein hogyan lehet a fiatal nemzedékekhez eljuttatni a kincseket?

 

- Olvasással, eszményekkel, példákkal, hősökkel. Utánzó faj lévén, már az egészen kicsi gyerek is követendő, átélhető sorshelyzeteket, rokonszenves hősöket keres ösztönösen hétköznapi léte során, és olvasmányaiban is. Természetesen az elítélendő

magatartásmódok és azelítélendőantihősök is szükségesek személyiségfejlődéséhez. Nem csak az irodalomról van szó, de például a szépirodalom kimeríthetetlen tárházzal szolgál az európai és a magyar kultúra fontos ismeretéhez. Választ kell kapnia minden nemzedéknek újra és újra a személyiség nagy kérdéseire: honnan jöttem, ki vagyok, képességeim alapján kivé, mivé váljak abban a gyötrelmes és gyönyörű káprázatban, amelynek a neve: Élet. Hogyan, milyen közösségben kell a helyemet kiválasztani, a helyemet megállni úgy, hogy társaim és nemzetem hasznára váljak, tehát szeressenek, s ezáltal én is, Én is hőssé váljak az újak szemében, mint ahogyan magam is régi hősök mintáját követtem. S nem az a fontos, hogy meddig jutok el utamon, hanem az, hogy életem során mindvégig ezt az utat kövessem. Kézenfekvő példa: Balassi Bálint mindenestől vállalta nemzetét és önmaga átkozott-áldott személyiségét. S talán nem avitt gondolat a ki- és bevándorlók korában sem tudatosítani az utódokban: a magyar nemzet részeként, a Kárpát-medencében is lehet boldog az ember.

 

 

 

Botticelli európai fénye az esztergomi Studiolóban ragyog

Az Esztergomi Vármúze-umban látogatható a Studiolo: Vitéz János rene-szánsz freskókkal díszített dolgozószobája. Itt találha-tó Magyarország egyetlen viszonylag épen megma-radt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények. A tu-domány nem zárja ki azt a feltételezést, hogy az alko-tóművész Sandro Botticelli lehetett. Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára válaszolt a Présház Hírportál kérdéseire.

 

- Miért fontos széles körben ismertté tenni, hogy több mint fél évezreddel ezelőtt egy firenzei festőóriás örökül hagyott Magyarországra egy remekművet?

 

- A művészeti alkotások hatása lenyűgöző tud lenni, akkor is, ha csak szemléljük őket. Remélem, hogy mindenki átélte már azt a katartikus élményt, amelyet egy igazi mestermű tud okozni. Ezt az élményt véleményem szerint még inkább elmélyítheti, ha a művek mögé nézünk és megismerjük, milyen történet áll egy-egy alkotás mögött, s hogy azok miről árulkodnak. Döbbenetes arról olvasni az esztergomi képek feltárásnak hátterét bemutató kiváló munkában, hogy Botticelli, a feltételezhető alkotó, lehet, hogy éppen Vitéz János megbízásából végzett esztergomi munkájának köszönheti karrierjét. Az esztergomi alkotásának sikere nyomán kaphatott megbízásokat Firenzében is. Mindezt a Magyar Királyság akkori ereje, és Itáliában élvezett kedvező nemzetközi reputációja tette lehetővé. Többek között ilyen összefüggések miatt tartom lényegesnek, hogy megismertessük az esztergomi falképeket a közönséggel. Fontos, eddig talán alig ismert történelmi tényeket mutatnak meg számunkra.   

A műélvezeten túl közelebb visznek minket Magyarország és Európa történelmének megismeréséhez is, és azokhoz a dicső eseményekhez, amelyekre méltán lehetünk büszkék.

 

- Hogyan segítheti a civil társadalom Prokopp Mária művészettörténész és Wierdl Zsuzsanna restaurátor - sokéves munkával létrehozott - eredményeinek közkinccsé tételét?

 

Mindenekelőtt köszönet illeti a civil társadalmat, hogy a számtalan fontos ügy felkarolása mellett ezen eredmények közzétételét is szívükön viselik. Úgy gondolom, hogy a civilek e téren is nagyon fontos feladatokat láthatnak el. Már maga az jelentős, ha a civil szféra népszerűsíti, megismerteti az eredményeket. Örülök, hogy megemlítette Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsanna nevét, akiknek áldozatos és kitartó munkája kiemelkedő és annak bemutatása nagy jelentőségű.

Sokan úgy gondolják, hogy egy műalkotás élvezetéhez hatalmas tudásanyag szükséges, és az csak a „kevesek” kiváltsága; emiatt pedig hanyagolják a művészetet, óriási örömforrástól fosztva meg magukat. Véleményem szerint a civil szervezeteknek ezen hozzáállás megváltoztatásában is nagy szerepe lehet, például diákoknak vetélkedők szervezésével vagy művészettörténeti kurzusok tartásával. Ismerve sok civil szervezet nagyszerű munkáját és kreativitását, meggyőződésem, hogy kiváló kezdeményezéseket indíthatnak el.

 

- Mi, magyarok egy itáliai mester munkáját a kontinens közös értékeként ajánljuk barátaink figyelmébe Santa Barbarától Ulánbátorig?

 

- Az esztergomi falképek sok szempontból mintegy szimbólumai lehetnek az európai Balassi-folyamatnak. Botticelli munkája a középkori Magyar Királyságban ragyogóan illusztrálja, milyen szoros kapcsok fűzték össze Európa különböző népeit már évszázadokkal ezelőtt. Mutatja a közös kulturális és művészeti értékek nagyszerűségét és összetartó erejét. A falfestmény felhívja a figyelmet a saját, hazai örökségünkre és történelmünkre: a Magyar Királyság jelentőségére és Európában játszott fontos szerepére, az akkori magyar elit műveltségére és érdeklődésére. Másrészt jelzi, hogy Magyarország nem elszigetelten létezett, hanem aktívan részt vett az európai történelem alakításában, miközben átvette a kontinens értékeit, saját maga is formálta azokat. Ugyanezek a jellemzők szintetizálódtak Balassi Bálint személyében a 16. században, és ezeket a célkitűzéseket tartja fontosnak az európai Balassi-folyamat is. Összegezve, és szorosan a kérdésre válaszolva: úgy gondolom, hogy a falképek kiválóan alátámasztják a Balassi-folyamat gondolatiságát, így egyben, megerősítve annak fontosságát, szélesebb sodrásúvá is tehetik.

 

 

Versenyautó-tervezőink gázfröccsöt adhatnak az iparnak

 

Bemutatták a BME Formula Racing Team által fejlesztett FREC-005 karbon kompozit vázú elektromos verseny-kocsit a Műegyetemen. Az egyik alkotója, Boriszov Dániel az idén júniusban szerzett járműmérnöki BSc diplomát. Még 2013-ban csatlakozott a BME Formula Racing Teamhez. Első évben kompozit gyártásokban és az autó építésében, tervezésében vett részt pilótaként és szerelőként, 2014-ben csoportvezetőként folytatta, és tavaly szeptember óta a csapat vezetője. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- A BME versenyautója mekkora arányban követelt tudástranszfert, s mekkorában tényleges kreativitást, innovációt?

 

- Mivel a szabályzat csak nyomokban újul meg évről évre, és 2008 óta fenálló csapatunkban tekintélyes mennyiségű tapasztalat halmozódott fel, igyekeztünk felhasználni a már rendelkezésre álló tudást az idei autó tervezésénél is. Ugyanakkor mivel a koncepció teljes egészében új, szinte nincs olyan terület, ami ne követelt volna meg innovatív hozzáállást. Összességében tehát azt mondanám, az idei versenyautó konzervatívan innovatív. - Hogyan terjeszthető el Budapesten, majd az országban az a műszaki-szellemi pezsgés, alkotókedv, bátorság, amely a magyar versenyautó megalkotásához kellett?  -  Úgy gondolom, hogy az elkészült autó a versenyen való szereplésével hírét viszi csapatunknak. Reméljük, azok, akik egy ilyen fejlesztéshez csatlakozni szeretnének megtalálnak minket eredményeink és média-megjelenéseink nyomán.

Csapatunkban hiszünk benne, hogy minél fiatalabban szembesülnek a jövendőbeli mérnökök egy komplex, a miénkhez hasonló magas műszaki bonyolultságú fejlesztés kihívásaival, annál nagyobb lesz az a szellemi repertoár, melyből táplálkozhatnak majd munkájuk során.

 

- Az Önök szellemi műhelye miképpen adhat gázfröccsöt a Made in Hungary-stratégia előrelendítéséhez?

 
- A csapat kötelékéből kikerülő mérnökök mernek innovatívan gondolkodni,  olyan tapasztalattal rendelkeznek, amit gyakran gyakornokként sem sajátítanak el diplomájuk megszerzését követően, és kapva kapnak utánuk támogatóink, akik között számos Magyarországon komoly érdekeltséggel rendelkező multicég megtalálható, illetve nagy számban vannak hazai tulajdonban lévő, speciális technológiákkal foglalkozó kis- és középvállalkozások.